’87-es nagy havazás: Helikopteren érkezett Kisvárda megmentője

Akt.:
Hófalak, árokba csúszott gépkocsik Újdombrádon
Hófalak, árokba csúszott gépkocsik Újdombrádon - © Fotók: KM-archív
Kisvárda – Harminc éve történt: megyénket is megbénította az emlékezetes tél.

Manapság már néhány centiméter hó is megbénítja a globális felmelegedéstől elkényelmesedett hazánkat. Harminc éve, 1987 januárjában azonban tényleg minden adott volt a káoszhoz: a szélsőséges hóvastagság, szélerősség és hőmérséklet eredményeképpen összeomlott a közlekedés, bezártak az iskolák, a világtól elzárt településekre tankokkal szállították a kenyeret. Mint az Időkép összefoglalójából kiderül, azokban a napokban az észak-északnyugat felől beözönlő hideg és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése egy önálló kis ciklont hozott létre a Kárpát-medence felett. Január 10-én este már az egész országra kiterjedt a havazás, amely megszakítás nélkül folytatódott három napon keresztül. A hideg levegő betörését heves szélviharok kísérték, a széllökések sebessége néhol a 100 km/órát is túllépte, országszerte hatalmas hóakadályokat építve. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20–40 centiméteres, a magasabban fekvő területeket ennél is vastagabb hótakaró borította, mindeközben évszázados hidegrekordok dőltek meg.

Túl a nehezén már a szórakozásra is gondolhattak Kabaláson... Túl a nehezén már a szórakozásra is gondolhattak Kabaláson… ©


Rosszabbodik a helyzet

Térségünkben már néhány nappal korábban is előfordultak fennakadások: „A 70–80 km/óra sebességű vihar tegnap óta egyfolytában hordja a havat a megye útjain. Az Útinform ügyeletének esti jelentése szerint járhatatlan a Kisvárda–Jéke, a Kisvárda–Fényeslitke közötti út, valamint a szabolcsveresmarti, a tiszateleki és a benki bekötőút” – olvasható a Kelet-Magyarország 1987. január 8-ai címlapján. „A bejáró diákok és munkások egy része nem érkezett meg az iskolába, illetve a munkahelyekre csütörtökön Kisvárda térségében. Szerdától kezdődően a hófúvás egy sor utat járhatatlanná tett, hiába takarították el a gépek a havat, az erős szél hamarosan visszahódította a használhatóvá tett szakaszokat is” – tudósított lapunk egy nappal később.

A 41-es úton a hótolók az átfúvások okozta torlaszt távolítják el A 41-es úton a hótolók az átfúvások okozta torlaszt távolítják el ©

„Csütörtökön még bíztunk az idő javulásában, pénteken azonban sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a szél újból fel-feltámad, ráadásul megérkezett a hó utánpótlása is. Fel kell készülnünk a helyzet rosszabbra fordulására is; a sóstóhegyi meteorológiai állomáson megtudtuk, hogy mínusz húsz fokhoz közeli hőmérsékletet mértek péntekre virradóra, a barométer pedig újabb csapadékot jelez. A reggeli Puskin expressz késve, kerülőúton közlekedett, mert Fényeslitke és Kisvárda között síntörés következett be a hideg miatt” – írta lapunk 10-én. Két nappal később járhatatlan utakról, a hó fogságában ragadt autóbuszokról, megfeszített küzdelemről szóltak a hírek. „Nem enyhül a tél szorítása. A mezőgazdasági szakemberek ugyan örülnek a vastag hótakarónak, viszont egyre több a gond a megye útjain. Nyírbátor, Vásárosnamény, Záhony, illetve Ohat-Pusztakócs felé egyáltalán nem indították útnak a délelőtti vonatokat. Minden egyes vonatért megküzdöttek a vasutasok Záhonyban, ahol a –27 fokos hidegben akadt olyan mozdony is, amelyet – a csapágyfolyadék lehűlése miatt – három másiknak kellett megtolni, hozzásegíteni az induláshoz.”

„Vasárnap este operatív bizottság alakult Nyíregyházán, amelynek tagjai – a közlekedésért, az utakért, az ellátásért felelős vállalatok vezetői, a honvédség, a rendőrség, a polgári védelem képviselői, valamint a megyei tanács, és a megyei pártbizottság vezetői – a rendkívüli helyzet teendőinek összehangolását vállalták. A legutóbbi ülésük után megtudtuk: a reggeli 62 elzárt településből délutánra 34-et kiszabadítottak a hó fogságából.”

tiszak

Hómarók, lovas szánok

„A közúti igazgatóság emberei és gépei megfeszített erővel dolgoztak az utak járhatóvá tételén, erőiket elsősorban oda koncentrálták, ahová hétfőn az élelmiszerszállító járművek nem tudtak eljutni. Az utak felszabadításában a honvédség alakulatai is részt vesznek – hétfő délutánra a Balsa felé közlekedő kisvonat is az ő segítségükkel érhetett céljához. Kilenc alkalommal került sor arra, hogy a mentőt hómaró segítségével juttatták el a beteghez. Tiszatelek térségében veszélyes helyzet alakult ki: zárlatos lett egy magasfeszültségű vezeték, fennállt a veszélye, hogy Kisvárda és környéke áram nélkül marad. Egy helikopter segítségével küldtek ide szerelőt a TITÁSZ-tól, aki nem tehetett mást, úgy kapcsolt át, hogy »csak« Kistiszahát maradt áram nélkül” – olvasható többek között lapunk 13-ai körképében.
Másnap már jobb hírekről írt a Kelet: „Kedd reggelre már csak tíz helység lakóit nem lehetett elérni, délutánra ez a szám hatra csökkent. Előfordult, hogy lovas szán vitte az elzárt településre a kenyeret.

A nyíregyházi repülőtéren leszálló Mi–8-as katonai helikopter rotorja alaposan megkavarta a porhavat, majd a magasba emelkedett a gép. Pár száz méter magasból ­csodálatos a látvány: ­végtelenbe nyúló hófehér paplan a tájon, a házak, fák-bokrok kicsire húzzák magukat a hidegben. Itt-ott már feketére tisztított-járt főút kanyarog, odébb ki-kibarnállik a tarló a hó alól – a mindent elseprő szél mintha az összes havat egy helyre hordta volna.”

Küzdelem a kisvasúton és Berkeszen

Palicz Mihály számára különösen emlékezetes a harminc évvel ezelőtti havazás: mozdonyvezetői szolgálata a Nyírvidéki Kisvasúton 56 órásra nyúlt azokban a napokban.

– Este indultunk, Herminatanyától két mozdonnyal törtünk utat a hófúvásban, Dombrádig azonban nem jutottunk el aznap. Újdombrádot elhagyva elakadtunk – hiába volt hóeke az első mozdony elején, nem tudtunk átjutni a kétszáz méter hosszú hóbuckán – idézte fel az 1987-es eseményeket a nyugdíjas vasutas. – A személyzet néhány tagja gyalog indult vissza Tiszatelekre, mi pedig a motorok járatásával tartottuk melegen a gépeket. Az enyémet azután leállítottam egy műszaki hiba miatt, és mivel akkoriban nem használtak fagyállót a vasútnál, le kellett engednem a hűtővizet. Csak azért másfél órát ástam, hogy hozzáférjek a megfelelő szerkezetekhez. Közben elfogyott a szén, ezért mindent felhasználtunk, hogy melegen tartsuk a személykocsit, még a mozdonyok tartalék kenőolajkészletét is – emlékezett a mozdonyvezető, hozzátéve: utasokat szerencsére nem szállított a vonat. – Másnap reggel a pályafenntartási szakszolgálat dolgozói ástak ki a majd’ négyméteres hóból, amiből a telefonpóznák teteje is alig látszott ki. Estére értünk Dombrádra, fűtött laktanyában tölthettük az éjszakát, de az senkinek sem jutott eszébe, hogy értesítse a családjainkat – nem tudták, hol járunk, mi történt velünk. Harmadnap ismét megpróbáltuk felszabadítani a pályát, de csak Tiszatelekig jutottunk el. Visszatértünk Dombrádra, a mozdonyokat a fűtőházban hagytuk, mi pedig Záhonyig busszal, onnan vasúton tértünk haza Nyíregyházára – mesélte Palicz Mihály a hosszúra nyúlt szolgálatról.

– A legnagyobb hóvihar, amire emlékszem, az 1987-es volt. Teherautóval sem lehetett az utakon közlekedni, a kenyeres kocsi sem tudott bejönni Berkeszre – mesélte a település polgármestere, Szidor Attila. – Nem hagyhattuk kenyér nélkül az embereket, ezért úgy döntöttünk, traktorral indulunk el Kisvárdára péksüteményért, amit aztán kivittünk a berkeszi boltokba. Bezártak az általános iskolák és a környék gimnáziumai is, megállt az élet egy bő hétre. A hatvancentis hóval az útkezelő sem boldogult, akkora viharok voltak, hogy mire az utca végén eltolták a havat, az elejét megint befújta. Amikor a front keresztülment az országon, megjelentek a harckocsik és megtisztították az utakat. Az udvarokról pótkocsival hordtuk ki a havat, mert két ház között olyan magasan hordta össze a szél, mint egy teherautó.

KM

Címkék: , , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés