A bajban segített a gyarmati szív

A hazai pálya különösen kedves a fehérgyarmati csapatnak, amelynek fellépései – egy kivétellel– örömünneppel végződtek
A hazai pálya különösen kedves a fehérgyarmati csapatnak, amelynek fellépései – egy kivétellel– örömünneppel végződtek - © Fotó: tudósítónktól
Fehérgyarmat – A kőkeménynek ígérkező folytatás ellenére szeretne helyén maradni a szatmári együttes.

Fehérgyarmaton sem kolbászból fonják a kerítést, mindazonáltal az NB II-es férfi kézilabdacsapat tartja a frontot – mármint helyét az Észak-keleti csoport elitjében. A szatmáriak úgy „fogták” meg a harmadik pozíciót, hogy a vajkezű, többszörös gólkirály Szabó Péter az utolsó három őszi mérkőzésre – súlyos sérülés miatt – kidőlt. A jó szereplésnek, immár megszokott módon hazai pályán „ágyaztak meg”: a szinte bevehetetlen katlanban ötször győztek, csupán a bajnokesélyes Nyírbátorral szemben hajoltak meg.

– Szerettük volna a hosszú évek hagyományához híven ismét a közvetlen élcsoportban zárni – osztotta meg a „hivatalos” elvárást Tankóczi Gyula, a Fehérgyarmati VSE ügyvezetője elnöke. – A csapat megfelelt az igényeknek különösen annak tudatában, hogy a Nyírbátor és a Kisvárda párossal szemben reálisan nem képes felvenni a versenyt. A nyári igazolások közül a beállós, Kun Szabolcs és a jobbszélső Sergiu Iosif beváltotta reményeket, hozzáteszem menetközben Kotvász András távozott. Csapos János a várdai meccsen, az idény közepén megsérült, éppen akkor, amikor a legnehezebb periódus előtt álltunk. Kényszerből szerkezetet kellett váltani, mert sajnos, mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy elbírjuk a kulcsemberek sorozatos kiválását. Szabó Péter elvesztésével gyakorlatilag irányító nélkül maradtunk, arról nem beszélve, hogy csapatunk legeredményesebb játékosáról van szó. Ennek ellenére szállítottuk az eredményeket, ami a jól sikerült nyári felkészülésnek köszönhető, továbbá a kritikus időszakokban segített a gyarmati szív.

Tankóczi Gyula érzékeltette, hogy a téli szünetben nem forgatják fel fenekestül a világot – így a csapat körletét sem. Olyannyira nem, hogy az állandóságra szavaznak.

– Jó lenne megtartani a jelenlegi helyünket, bár a tavaszi sorsolásunk kőkeménynek mondható, a rangadók többségét idegenben játsszuk, márpedig ebben az osztályban, ezzel aligha mondok újdonságot, a hazai pálya nem kis előnyt jelent. Nem lesz leányálom Miskolcon, vagy éppenséggel a Putnokon játszó Kazincbarcika ellen, a nyírbátori és a debreceni meccs pedig még inkább „húzósnak” ígérkezik. Nem tervezünk változást a keretben, már azt is értékelnénk, ha sérültek teljes mértékben felépülnek a folytatásra.

– KM-KT –



Sporthírek






hirdetés