A Benczúr-kultusz máig is él

A Benczúr Gyula születésének 175. évfordulója tiszteletére készült tízezer forint névértékű ezüst emlékérme hátoldala
A Benczúr Gyula születésének 175. évfordulója tiszteletére készült tízezer forint névértékű ezüst emlékérme hátoldala - © Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt
Nyíregyháza – Benczúr Gyula alig élt Nyíregyházán, mégis nagy tiszteletnek örvendett.

Százhetvenöt esztendeje, 1844. január 28-án sírt fel Nyíregyházán a neves magyar festőművész, Benczúr Gyula, aki bár tartalmas életének csak az első két évét töltötte a településen, olyan megbecsülés övezte, hogy 1909-ben a város díszpolgárává avatták.

– Tanárként nem mulasztom el azokat az alkalmakat, amelyeket azok az órák kínálnak, amikor lehetőség nyílik a történelmi festészet kiemelkedő alakjának egy-egy történelmünkhöz kötődő alkotásának a bemutatására. Ilyenkor mindig felhívom a tanulók figyelmét arra, hogy Benczúr Gyula városunkban született, ennek emlékét őrzi a róla elnevezett tér és az ott található szobra is. Művészetét állandó kiállítás mutatja be a Jósa András Múzeumban – jegyezte meg Ilyés Gábor helytörténész.

Impozáns ünneplés

A festőfejedelemre már életében is nagy tisztelettel tekintettek Nyíregyházán. A képviselő-testület 1909. október 1-i ülésén Májerszky Béla polgármester felterjesztette Benczúr Gyula festőművészt, a budapesti festészeti mester­iskola igazgatóját, az I. osztályú Ferenc József-rend és az Osztrák–Magyar Művészet és Tudomány díszjelvényének tulajdonosát, a müncheni és bécsi képzőművészeti akadémia tiszteletbeli és a magyar főrendiház örökös tagját, a város szülöttét a díszpolgári címre. A Nyírvidék újságírója szerint „a fogadtatás meleg, ünneplése impozáns volt: az előbbinek szemmel láthatólag örült, az utóbbitól mindenképp menekülni igyekezett”.

– Születésének 65. évfordulója alkalmából avatták dísz­polgárrá, és emléktáblával jelölték meg a szülőházát. A feleségével és a fiával tért haza az ünnepi napra, akkor az evangélikus templomot és főgimnáziumot, valamint a vármegyei kórházat is meglátogatták. A díszpolgári cím adományozásával elismerték, hogy „a festőművészet terén világhírű és örökbecsű művészi alkotásaival nemcsak magának, hanem hazájának és szülővárosának is elévülhetetlen dicsőséget szerzett”. A szülőház 1944-ben leégett, később az emléktábla is elpusztult. Utóbbit 1968-ban egy új márványtáblával pótolták. Benczúr Gyula az 1909-es látogatása után már nem járt többet szülővárosában. Öt évvel később örömmel fogadta és köszönte meg a város és a megye vezetésének üdvözlő táviratait, amelyek születésének hetvenedik, művészi pályájának ötvenedik, és a festő mesteriskola igazgatói tisztében eltöltött működésének harmincadik évfordulója alkalmából köszöntötték. Halálának első évfordulóján kiállítással egybekötött országos emlékünnepséget rendezett a Bessenyei Kör. Már a két világháború között megszerezték több alkotását, és elhatározták egy szobor állítását is. Galántai Fekete Géza alkotását 1942-ben leplezték le. Nyíregyházi fiatal festők Benczúr nevét viselő kört alakítottak 1931-ben, öt évvel később pedig a város első állami elemi iskolája vette fel a nevét. Az iskola az államosítás után az első sorszámot kapta, míg 1990-től újra a város szülöttének a nevét viselte a 2011-es bezárásáig. A névadó bronz mellszobrát, Gerzson Péter szobrászművész alkotását 1997-ben leplezték le a Kert közben található iskola épülete előtt. Benczúr-emlékszobát alakítottak ki a múzeumban és több alkalommal rendeztek emlékkiállítást a tiszteletére. Születésének a 170. évfordulója alkalmából egy emléktáblát lepleztek le az egykori szülőház helyén álló épület falán.

Büszkeség az életpályája

– Minden magyar számára büszkeség lehet életpályája, nekünk, nyíregyháziaknak meg különösen – állapította meg dr. Ulrich Attila, a megyeszékhely alpolgármestere. – Igaz, hogy kisgyermekkorában elköltöztek, azonban a város mindvégig büszke arra a tényre, hogy itt született. Benczúr született talentumát példázza, hogy a Nyíregyházát újratelepítő, újjáépítő, újraalkotó tirpákság, magyarság és más betelepülők milyen szorgalommal, tehetséggel, alkotókészséggel rendelkeztek, amit a település rendkívül gyors fejlődése is alátámaszt. Kevés embernek adatik meg az, amelyet Benczúr Gyula kapott génjeiben, amit még életében ki tudott használni, ezt egyik legjelentősebb magyar történeti festővé válása is mutatja.

LTL








hirdetés