A boldog gyermekkor a legjobb alap

Nyíregyháza – Négy csodálatos lányunokánk van. Mikor megtudtuk, hogy a következő fiú lesz, apa és nagyapa szíve egy picit hevesebben vert – írja olvasónk.


Az vesse ránk az első követ, aki hasonló helyzetben vádolva szólítaná meg Istent! Tervezgetések, jövőképek: a kicsinek 4-5 évesen még ne kelljen angol-, vagy zongoraórákra járnia! Karrierépítés helyett legyen eleven gyermekkora! Rohangáljon a friss levegőn, nem baj, ha majd a veteményes ágyáson átfutva akarja megfogni a pillangót! Ne féljen, ne szorongjon, hogy a jövőtől féltő szüleiknek kell megfelelnie. Fogdosson gilisztát, gyűjtsön békákat, vagy bogáncsot a fejpárnája alá! Sarazzon, legyen koszos, sőt rettenetesen koszos! Csússzon-másszon saját belátása szerint, építsen várat, vagy menjen „világgá”, a kert végébe! Fedezze fel, hogy a szomszéd kislány másképp pisil! E történések főszereplőjeként fejlődik egyéniséggé, mert a boldog gyermekkor a legjobb alap az önmegvalósításhoz. Ezeket követően, már ő akarja majd, hogy nyelveket vagy zenélni tanulhasson. Természetes lesz számára, hogy minden közösség kölcsönösségi elven működik. Most? Sokat alszik, sírással jelzi akaratát, szeret szopni, gondterhelten „böfikél”. Mikor minden rendben, nézelődik, tanulmányozza az új környezetét, majd újra álomba szenderül. Álmában készül a jövőbeni házi feladataira. Közben anya és mami éneklik: „Aludj édes, álmodjál!”.

– K. István, nagyapa –








hirdetés