A borkivitel bővítését sürgeti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Budapest – A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

Brazsil Dávid megjegyezte, hogy az egy főre eső éves borfogyasztás 33 literről 24 literre esett vissza Magyarországon. Hozzátette, hogy más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászat is jórészt félkész termékeket értékesít külföldön, ám azoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében magasabb hozzáadott értéket kellene tartalmazniuk. A külpiaci értékesítés bővítése érdekében a magyar borpromóció fejlesztését szorgalmazta a kormányzat segítségével.

A főtitkár közölte, hogy a HNT árprognózisa régiók helyett a 22 borvidéki szinten készül el hamarosan a felvásárlói középár meghatározásával a helyben legmeghatározóbb fajtákra, vagyis például a Balaton-felvidéken az olaszrizlingre, Sopron környékén pedig a kékfrankosra.

Brazsil Dávid hangsúlyozta, hogy a bor nem alapélelmiszer, hiszen nem napi fogyasztási igényt elégít ki, fogyasztói köre pedig rendkívül sokszínű, amit a termelésnél is figyelembe kell venni. Hozzátette, hogy idén rendkívül korai termés várható, az idei adminisztratív kötelezettségekről és teendőkről ezért idejében tájékoztatni kell az érintetteket. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy EU-ban a tavalyi kivételesen gyenge termés miatt jelentősen drágult a bor, idén viszont a kiugró, akár 170 millió hektoliteres termés miatt visszaeshetnek az árak.

A belföldi termést a visszaesés nem érintette, ezért Magyarország rendkívül nagy mennyiséget, csaknem 1 millió hektolitert tudott exportálni, és rendkívül alacsony, mindössze 200 ezer hektoliter volt a behozatal – mondta. Hozzátette, hogy az idei terméskilátások Magyarországon is kedvezőek, hiszen az ültetvényeket országosan nem érte rendkívüli időjárási jelenség.

Font Sándor, a bizottság elnöke (Fidesz) üdvözölte, hogy a gyenge európai termés miatt tavaly visszaesett az olasz lédig bor behozatala, ezért – mint fogalmazott – nem az olcsó import tömegbor határozza meg a magyar felvásárlási árakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a kereslet ellenére nem sikerült magasabb felvásárlási árakat érvényesíteni, a termelők a nagyobb haszonból nem részesültek, noha – tette hozzá – Magyarországnál olcsóbban az EU-n belül sehol nem állítanak elő szőlőt. Font Sándor szerint a piac egyelőre nem igazolta vissza, hogy az idei nagyobb termés miatt jelentősen visszaesnének az árak és lehet, hogy ez később sem fog bekövetkezni.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a borászatok és a termelők közötti nyereségeloszlás is utóbbiak kárára módosult az elmúlt 2 évben, ezért közülük sokan új tevékenység után néznek és más növényeket telepítenek a szőlőművelés alól kivont területeken. Ha a kedvező adottságok ellenére elfogy a termőterület, Magyarország kieshet a jelentős bortermelő államok sorából – tette hozzá.

Font Sándor közölte, hogy a csaknem 50 ezer termelő és minden piaci szereplő számíthat segítsége piacszabályozáson, jogalkotáson vagy fogyasztásösztönző intézkedéseken keresztül.

Az ülésen Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kormányzati intézkedéseket sürgetett a népegészségügyi termékadó (neta) módosítása miatt, mivel az – mint mondta – kedvezőtlenül érinti az ágazatot. A pálinkakészítő vállalkozások az adóterhek várható emelése miatt kimaradnak a gyümölcsfelvásárlásból, az Országgyűlés őszi ülésszaka pedig a gyümölcsszezon kifutása miatt késő lesz a helyzet rendezésére – tette hozzá. A szervezet vezetője szerint vállalkozók tömegének és ezzel egy ismert hungarikumnak a jövőjét veszélyeztetheti a neta módosítása.

– MTI –








hirdetés