A „csendes gyilkos” rendszeresen szedi áldozatait

A szén-monoxid-érzékelőt minél magasabbra kell tenni – mutatja Szoboszlai Sándor
A szén-monoxid-érzékelőt minél magasabbra kell tenni – mutatja Szoboszlai Sándor - © Fotó: Sipeki Péter
Szabolcs-Szatmár-Bereg – A szén-monoxid (CO) alattomos, veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, ugyanakkor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson a létfontosságú szervekhez, elsősorban az agyhoz. A szén-monoxid alacsony töménységben is mérgező, ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés.


Az idén január elsejétől 25 szén-monoxid szivárgásnál kérték megyénkben a tűzoltók segítségét, nemrég egyetlen nap alatt hatan kerültek kórházba szén-monoxid-mérgezés miatt, s ebben az évben két halálos áldozatot is követelt már a színtelen, szagtalan gáz – sorolta a szomorú adatokat Dudás Szilvia tűzoltó főhadnagy. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság megbízott szóvivője elmondta, hogy a korábbi balesetek elemzése alapján egyértelmű, hogy az esetek nagy részét a szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés és a karbantartás elmulasztása, vagy a szellőző elemek lezárása okozta.

Letakart szellőzők

– Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. A gázüzemű vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a megfelelő szellőzéséről gondoskodni – hangsúlyozta a szóvivő. – Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk, azonban a szén-monoxid-mérgezés több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat – emelte ki a főhadnagy, hozzátéve: ezek a berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését.

A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes használata, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a „csendes gyilkos” keletkezésében.

– Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, a berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid keletkezéséhez – fogalmazott Dudás Szilvia. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire. Egy lakásban ezen berendezéseket összességében kell kezelnünk, rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig mint egymástól független fűtő-, ­főző-, melegítőeszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel – hangsúlyozta a főhadnagy.

Különösen fontos a szellőztetés a fokozott légzárású nyílászárókkal, nagy teljesítményű páraelszívóval, külső kéménnyel ellátott, felszerelt épületeknél. Ne tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket. A balesetek viszonylag kis anyagi ráfordítással megelőzhetőek, hiszen a gázkoncentráció emelkedését a szén-monoxid-érzékelők jelzik. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyak, nagymértékben segítik a balesetek megelőzését.

Az elhelyezés sem mindegy

– Nem szabad spórolni a szén-monoxid-érzékelőn, nem abból kell kiindulni, hogy minél olcsóbb legyen – jegyezte meg Szoboszlai Sándor víz-, gáz- és fűtésszerelő. – Mindenképpen szakboltban vásároljunk és kérjük ki a szakember véleményét. A kéményseprők is csak a szabványnak megfelelő szén-monoxid-érzékelőt fogadják el. Nem elég a jó minőségű készülék, az elhelyezése sem mindegy. Minél magasabbra kell tenni, mivel a szén-monoxid könnyebb a levegőnél. Abba a helyiségbe kell tenni, ahol a kazán van. Tehát semmiképpen se rakják mondjuk az éjjeliszekrényre! Ha a nyílt égésterű rendszernél páraelszívó is található, potenciális veszélyforrássá válhat, mert nagyobb huzat esetén visszakerülhet a szén-monoxid a lakótérbe – foglalta össze a legfontosabb tanácsokat Szoboszlai Sándor.

KM


Színtelen és szagtalan

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz, tökéletlen égés során bármikor keletkezhet. Elegendő egy ellenőrizetlen kémény vagy egy rossz kazán, és megtörténhet a baj.

A szén-monoxid az oxigénhez képest kétszázszor erősebben kötődik az oxigénszállítást végző hemoglobinhoz, így aztán a legcsekélyebb koncentrációban is mérgező lehet. A tartós belégzése súlyos oxigénhiányt idéz elő – károsodik az agy, a tüdő és a szív. Szélsőséges esetben, magas koncentráció esetén pár percen belül halálhoz is vezethet, ha valaki a szén-monoxiddal telített helyiségben tartózkodik.








hirdetés