A főrabbi példát mutatott mindenkinek

Cservenyák Katalin egy családi történetet is elmesélt a résztvevőknek
Cservenyák Katalin egy családi történetet is elmesélt a résztvevőknek - © Fotó: Janics Attila
Nyíregyháza – A holokauszt idején menekülhetett volna, de nem hagyta el híveit.

Olyan emberre emlékeztek vasárnap Nyíregyházán, aki 35 éven át szolgálta a helyi zsidó hitközséget, a városi képviselő-testület tagjaként pedig 24 éven keresztül hozzájárult a megyeszékhely fejlődéséhez. A településnek tisztelt és megbecsült tagja volt több évtizeden át dr. Bernstein Béla főrabbi, akinek az emlékét immár márványtábla is őrzi a zsinagógában.

A város fejet hajt a főrabbi emberi nagysága előtt.” Jászai Menyhért

Csak a Bibliát vitte magával

Az emléktábla felavatása után a hitközség tagjai, a városvédő egyesület képviselői és a múlt iránt érdeklődők az imateremben idézték fel az egyházi vezető életét és munkásságát.

Először Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere köszöntötte a város vezetése nevében a megjelent vendégeket, majd Bernstein Béla sokoldalú munkásságát méltatta. Mint kiemelte, a nagy emberek sohasem öncélúan, hanem a közösségért tevékenykedtek, s ilyen volt a főrabbi is, aki éppen 150 évvel ezelőtt született Várpalotán. Életével, munkásságával példát mutatott mindenkinek. A holokauszt idején menekülhetett volna, de nem hagyta el híveit a nehéz helyzetben sem. Lakásából csak egy tárgyat vitt magával a gettóba, a Bibliát.

– A nyíregyházi önkormányzat a decemberi közgyűlésén úgy döntött, hogy a Vasvári Pál utca – Rákóczi utca és Kossuth utca által határolt rész immár a Bernstein Béla tér nevet viselje, a város ezzel a gesztussal hajt fejet a főrabbi emberi nagysága előtt – fogalmazott az alpolgármester.

Ehhez az önkormányzati döntéshez kapcsolódott felszólalásában Cservenyák Katalin, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület elnöke, amikor azt mondta, hogy a határozattal régi adósságát törlesztette a város. A harmincéves múlttal rendelkező civil szervezet egyik fontosa feladata a közterületek elnevezése, az önkormányzat is rendszeresen véleményt kér a felvetődő javaslatokról, így talán nem véletlen, hogy Urbán Terézia, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület alelnöke ötlete volt ez a névadás. Cservenyák Katalin szólt arról is, hogy a vészkorszak idején nagyon sok zsidó származású személy menekült külföldre, ahol aztán ők vagy leszármazottaik hírnévre tettek szert.

– Miért van az, hogy jobban mozgósítható az ember gyűlöletre, mint szeretetre? – tette fel a költői kérdést az elnök, majd a hallgatókkal megosztott egy családi történetet is: a vészkorszakban anyai nagyszülei vállalták, hogy a keresztszülei lesznek egy zsidó leánynak, s így megmentették az elhurcolástól, a biztos haláltól.

– KM-MML –


Hazaszeretetre is nevelt

Elmondta a kereszténység és a zsidóság kapcsolatáról gondolatait Gulyás Csaba, a nyíregyházi Bethlen Gábor Gimnázium történelem-földrajz szakos pedagógusa is. A történeti áttekintésében kitért arra, hogy Kohn Sámuel tanulmánya szerint már a honfoglalás előtt is voltak olyan magyarok és kazárok, akik felvették a zsidó vallást, István király az intelmeiben pedig zsidó szerzőktől – Salamontól és Dávidtól idéz.

– Bernstein Bélának szívügye volt az oktatás, a fiatalok nevelése. Fontosnak érezte, hogy hazaszeretetre is neveljék őket – mondta az előadó.








hirdetés