Illusztráció
Szerkesztőségünkbe baktalórántházi olvasónk küldött e-mailt, amely így hangzott: – Néhány perce ment el tőlünk a kéményseprő. Bejött megnézte a kazánt, elkezdett szörnyülködni, hogy mennyire kormos, majd kért egy elem lámpát, megnézett valamit benne. Ezután, mint aki jól végezte dolgát elővette a számlatömbjét és kérte az első félévi díjat. Mondtam neki, hogy amint ki lesz pucolva a kémény azonnal ki is fizetem. Erre ő sarkon fordult és a számla tömböt eltéve azt mondta, hogy majd akkor feljelent a tűzoltóságon.
Kérdem én, miért is jelentene fel? Mert neki büdös a munka és csak a pénzt szedné be? Azt mondta, hogy rendesen kell tüzelni. Nos, én eddig azt hittem, hogy a fát, (mivel csak azzal tüzelünk) beleteszem a kazánba, alágyújtok, az elég és ennyi a tüzelés. Ez bizony korommal jár. A kéményseprő meg azért van, hogy ezt a kormot kitakarítsa. Kérdésem az lenne, hogy valóban fizetnem kellett volna a semmiért? Mit tehetek azért, hogy ne csak a pénzt szedjék, de a munkájukat is elvégezzék – írja olvasónk.
Természetesen megkerestük az ügyben érintett kéményseprő társaság vezetőjét is, Valkó László ügyvezető így nyilatkozott: – Kollégánk a helyszínen azt állapította meg, hogy az érintett személy valószínűleg nedves fával és egyéb hulladékokkal tüzel és a kazánt is nem megfelelő levegőellátással működteti, illetve az eredetileg 14×14 cm-es kéménykürtő sem felel meg a szükséges huzat biztosításának. A kémény az előzőek miatt jelentős mértékben elszurkosodott, mely a szabványosított kémény kefével nem távolítható el.
A kéményt ki kell égetni, melynek biztosításához tűzoltó jelenlétére van szükség, illetve két dolgozónk egy napi munkájára. Ezen munkákat rezsi óradíjban tudjuk kiszámlázni, mivel a kéményégetés nem tartozik a sormunkavégzés körébe. A kéményellenőrzése megtörtént, a kiégetés után a seprési munkát elvégezzük. A dolgozónk a tulajdonost a helyszínen tájékoztatta és jegyzőkönyvet is készített a kémény állapotáról és a kötelezően elvégzendő javítási munkáról – nyilatkozta.