A gépkocsivezetőtől a portáson át a karbantartóig mindenki nevel – Élet a tiszadobi gyermekotthonban

Attila a bátyjával, Zsolttal közös szobájukban mesélte el, milyen az élet a gyermekotthonban
Attila a bátyjával, Zsolttal közös szobájukban mesélte el, milyen az élet a gyermekotthonban
Tiszadob – Az utolsó menedékhely. Így él a köztudatban a tiszadobi gyermekotthon, és nem tévednek nagyot, akik ezt gondolják. Itt élnek azok a fiatalok, akikről a megye összes hasonló intézményében lemondtak.

– A bruttó létszámunk 102, ennyi az engedélyezett férőhelyünk: a gyermek- és utógondozói, valamint a tiszalökivel együtt két lakásotthonunkban jelenleg körülbelül nyolcva­nan élnek. A fiatalok többségének súlyos magatartás- és pszichés problémái vannak. Egyre többen használnak pszichoaktív szereket, a herbált gyakran helybe hozzák a bentlakóknak. Van olyan négyes testvérpárunk, akik korábban otthon, családi körben rendszeresen szívták a „biofüvet”, amiből az édesanyjuk látogatáskor hozott nekik. Mióta ez kiderült, csak felügyelet mellett találkozhatnak – mesélte ottjártunkkor Bertalan László, a tiszadobi gyermekotthon vezetője.

– Előfordul, hogy a lányaink a prostitúciót választják. Volt olyan, akit Svájcból kellett hazahozni, másikukat a német rendőrség ültette repülőre és küldte vissza. Rendkívül fontos lenne az alapellátás erősítése, mert szakellátóként hozzánk már túl későn kerülnek be a gyerekek. Nem tudunk csodát tenni azzal a tinédzserrel, akit tíz-húsz rendbeli bűncselekmény-lajstrommal a háta mögött, aktív szerhasználóként küldenek ide.

Az a bizonyos mozdonyfüst

– Természetesen pozitív példa is van: az utógondozói otthonban, ami két-három ágyas miniapartmanok lánca, csak akkor kaphatnak helyet a tizennyolcadik évüket betöltött fiatalok, ha kiérdemlik. Jelenleg heten vannak a huszonkét férőhelyre, de ez tudatos leépítés is, mert a tervek szerint a tiszadobi utógondozás átkerül az üresen álló, frissen felújított tiszalöki lakásotthonba.

Amikor Bertalan Lászlót arról kérdeztem, milyen gyakran váltják itt egymást a nevelők, elárulta: nagyon kevesen vannak, a szakmai létszám 42, éppen ezért nálunk mindenki nevel, a gépkocsivezetőtől a portáson át a karbantartóig.
– Úgy vettem észre, hogy „akit a mozdony füstje megcsapott”, már marad – nevetett az intézményvezető. Ezt a nevelők is megerősítették, akik szerint mindig meg kell találni a gyerekek lelkéig vezető utat, mert a parancs Tiszadobon mit sem ér, ellentétben a bizalommal és a megértéssel, ami elengedhetetlen. Megannyi titok őrzői az arra érdemes felnőttek, akik már egy mozdulatból tudják, ha baj van, ahogy egy pillantásból értik a bocsánatkérést is, mert az megy a falak között a legnehezebben.

Attila és Zsolt testvérek. Két éve kerültek az otthonba, amikor az édesanyjukat börtönbe zárták.
– Szét akartak minket választani, azt pedig nem tudtam volna elviselni. Engem nem ide hoztak volna, én kértem, hogy a bátyámmal lehessek – kezdte a 17 és fél éves Tóth Attila.

Zsoltot az ünnepekre hazaengedték a debreceni javító-nevelő intézetből, ahová lopás és drog miatt került be. Míg az egyes csoport konyhájában a levest kanalazta, többször odafordul a társaihoz, hogy figyelmeztesse őket: húzzák meg magukat, mert a gyermekotthon összehasonlíthatatlanul jobb hely a „javnevnél”. Közben Attila poharat vett elő, és míg teát töltött a testvérének, megjegyezte: ha azt veszik észre, hogy itt valaki valamiben tehetséges, maximálisan támogatják.

Nem akarok itt ragadni!

– Sok mindent köszönhetek az otthonnak. Szeretek énekelni, nemrég készült el egy új dalom. A címe az, hogy Merj álmodni. Gyermekotthonban nevelkedő fiatalokról szól és arról, hogy mi is szeretnénk valakik lenni, nem adjuk fel, megküzdünk az álmainkért – mondta csillogó szemmel. Hozzátette: nem akar itt ragadni. Érthető.
– Jó hely ez. Persze élnek itt olyanok is, akik szeretnének elnyomni, de nem hagyom, meg kell védenem magam. Most a tesómra sem számíthatok…
Indulás előtt megöleltük egymást. Azt súgta a fülembe: „A lelki társam vagy, szeretlek.”

Csáki Alexandra

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország május 14-i számában és a kelet.hu-n.

Címkék: ,







hirdetés