A halál után adnak életet – “A családtagok, amikor azt látják, hogy a gép még lélegezteti a szerettüket, nehezen értik meg…”

A halál után adnak életet – “A családtagok, amikor azt látják, hogy a gép még lélegezteti a szerettüket, nehezen értik meg…”
© Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Az Országos Vérellátó Szolgálat Szerv­koordinációs Iroda összesítése alapján tavaly a Jósa András Oktatókórházból érkezett az egyik legtöbb donorjelentés, 11. Ez pedig azt jelenti, hogy a listán szereplő egészségügyi intézmények közül a legjobb három között végzett a nyíregyházi kórház. Magyarországon aki az életében nem tiltja meg, az szervdonornak minősül.

– Ez egy abszolút csapatmunka, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály (AITO) minden dolgozójának aktív szerepe van abban, hogy az „Életet ajándékozó kórház” címet a szervátültetésekhez adott donációs tevékenységünkért ismét megkaptuk – hangsúlyozta dr. Szűcs Attila. Az AITO osztályvezető főorvosa elmondta: az a legfontosabb céljuk, hogy meggyógyítsák a betegeiket, ez határozza meg minden napjukat és percüket.

– De ha eljön az agyhalál pillanata (az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése, amit minden esetben egy háromtagú, független bizottság állapít meg a törvényi előírásoknak megfelelően), azért teszünk meg mindent, nagyon-nagyon sok órában, mert szintén az életet tartjuk szem előtt, és azokra gondolunk, akik szervátültetésre várnak, s a munkánkkal hozzájárulunk az életük megmentéséhez. A halállal találkozva is az élet a célunk, mert így tudunk értelmet adni az elmúlásnak – fogalmazott az osztályvezető főorvos.

Egy elhunyt öt–hat betegnek adhat szervet – két vesét, májat, szívet, tüdőt és hasnyálmirigyet, ez utóbbit azonban nem külön, hanem legtöbb esetben a vesével együtt ültetik át és egy ember kapja, valamint a szaruhártya szövete is átültethető.

Fotó: Sipeki Péter Fotó: Sipeki Péter ©

Nem lehet hibázni

A veséért Debrecenből, a májért, a tüdőért és a szívért Budapestről, de miután az Eurotransplant tagja hazánk, akár Németországból és Ausztriából indul el helikopterrel, repülővel a speciális team, amely kizárólagosan jogosult a szervek kivételére. Volt, hogy egyszerre öt csapat 18 tagja volt a műtőben.

Szűcs Attila hozzátette: külföldre csak akkor kerül szerv, ha az itthoni várólistán nincs olyan beteg, aki megkaphatja azt. Ez igaz fordítva is, hiszen nemrég egy súlyos májbeteg két nap alatt kapott megfelelő szervet Németországból, a transzplantáció sikeres volt, a beteg jól van.

A családtagok, amikor azt látják, hogy a gép még lélegezteti a szerettüket, nehezen értik meg: az agyhalál azonos az egyén halálával. Ezért mondanak el nekik mindent pontról pontra, mi miért történik, hiszen az AITO felelőssége, hogy a team megérkezéséig – ez lehet akár 16–18 óra is – a lehető legjobb kondícióban, átültethető állapotban tartsák a szerveket. Ez állandó felügyeletet, precizitást és magas szakmai felkészültséget igényel, nem lehet hibázni.

A főorvos kitért arra is, nem minden szerv alkalmas transzplantációra, kizáró ok többek között a daganatos betegség, de szervspecifikus okok is lehetnek. Példaként említette, amikor minden vizsgálati és laboreredmény azt mutatta, hogy a máj alkalmas az átültetésre, a kivételnél mégis kiderült – ez a végső döntés –, hogy túlságosan elzsírosodott, így nem használható fel.

Fotó: Sipeki Péter Fotó: Sipeki Péter ©

Az életmentő hívás

– Hajnalban csörgött a telefon, csak annyit mondtak, elindult értem a mentő, transzplantációs műtétem lesz – idézte fel lapunknak az első riasztás emlékét Ertel István. Akkor meghiúsult az átültetés, a másodiknál minden óraműpontossággal történt, és a kétórás műtét után Istvánt úgy tolták ki a debreceni transzplantációs centrum műtőjéből, hogy működött az új veséje.

– Szerencsés vagyok, hiszen csak négy hónapot kellett az új szervre várnom; sajnos vannak, akik nem alkalmasak az átültetésre, és olyanok is, akik évek óta abban reménykednek, egyszer megcsörren az ő telefonjuk is – utalt a sorstársakra István, aki 2010 februárjában már túl volt az átültetésen. Azóta is fegyelmezett életet él, betartja az orvos utasításait, élete végéig szednie kell a kilökődésgátlókat.

– Nem akarom tudni, hogy kitől kaptam a vesét, de amíg élek, hálás szívvel gondolok rá – jegyezte meg és elismerte, először nem akarta a transzplantációt, ma már nagy ajándéknak tartja az új vesét, ezért nagyon vigyáz rá. A hozzátartozóknak pedig mindig az adhat erőt, hogy családtagjuk a halála után életet ment.

A jogszabályi háttér

Az amerikai filmekben azt látjuk, hozzá kell járulni ahhoz, hogy valaki donor legyen, itthon ugyanakkor más a szabályozás.
– A jelenleg hatályos törvények szerint az a magyar állampolgár, aki életében nem tiltja meg, az Magyarországon szervdonornak minősül, kivételt a gyermekek jelentenek, esetükben a szülők beleegyezése szükséges – mondta a törvényi háttérről dr. Szűcs Attila. – Arra azonban nem ad módot a szabályozás, hogy itthon külföldi állampolgár donor legyen, akkor sem, ha az állandó lakcíme, munkahelye itt van, de nem vette fel az állampolgárságot. Így fordulhatott elő, hogy a balesetben nálunk elhunyt amerikai kisfiú szerveit, bár a szülei azonnal felajánlották, Bécsben operálták ki.

KM-BM



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés