A HAON bulifotósa Bulgáriában

Bulifotósunk Bulgáriában 2006. 05. 31. - 2006. 06. 05. II.Bulifotósunk Bulgáriában 2006. 05. 31. - 2006. 06. 05. III.Bulifotósunk Bulgáriában 2006. 05. 31. - 2006. 06. 05. IV.Bulifotósunk Bulgáriában 2006. 05. 31. - 2006. 06. 05. V.

bulgária

Bulgáriai élményeim
Avagy nem láthattam élőben a Loki bajnoki címvédését, de így sem bántam meg az utazást


Nagy általánosságban nem éppen unalmas életem egyik délutánján válaszút előtt álltam. Egy helyi utazási irodától egy bulgáriai útra kaptam meghívást, miközben szurkolótársaimmal a DVSC bajnoki címvédésére hangolódtunk… Rövid gondolkodás után úgy döntöttem, hogy egy ilyen meghívást nem illik visszautasítani, a bajnoki címeinkből pedig remélhetőleg lesz még egynéhány…

A délelőtti (10.00) beszállás, pakolás egyebek után a szokásos evés, ivás, videózás, alvás volt a program a buszon. Az ébredés már a Fekete-tenger partján heverő Kranevóban ért.

A szobák elfoglalása, illetve a zuhanyozás után egy kiadós ebéddel indítottunk: a helyi konyhának megfelelően takaros kis sült, remek salátával. Mivel az út egy „sztádi” út volt, így rengeteg szálloda, étterem illetve a nyaralóhelyek megismerése volt az elsődleges feladat. (Azért nekem mindig sikerült időt szakítani egy kis lazításra. 🙂 )

Ami azonnal szemet szúrt, hogy a tengerpart nem a „Balkán”! A tengerparton egymást érték a szállodák, a diákpénztárcához mért szállodácskától a minden igényt – vagy még kicsit többet is – kielégítő luxuskomplexumokig. Neszebár, a Napos part, illetve az Aranyhomok nevű partszakasz hoteljeivel ismerkedve egyik ámulatból a másikba estem. „Las Vegas-i” vizuális élménydömpingben volt részem, a hatalmas üveg-, illetve tükörfelületek, az ókori oszlopok, szökőkutak, mesterséges vízesések láttán. Az egyik szálloda mesevilágot idézett, a Csipkerózsika-stílusú szobáival, és szintenként különböző színeivel. (Ha itt pihenünk párunkkal, minden bizonnyal királylánynak fogja magát érezni szívünk hölgye.)

Amikor nem szállodákat mustráltam, jöhetett a jól megérdemelt fürdőzés és henyélés. A hűsítő hullámoktól néhány méterre masszázs, minigolfpálya, megszámlálhatatlan bár (finom, hideg, olcsó sör), remek éttermek, minden, mi szem-szájnak ingere. Akinek nem elég az úszkálás – és a szinte minimális sótartalmú Fekete-tenger szürcsölgetése- jet-skivel, banánnal, siklóernyővel ütheti el szabadidejét.

Bulgária paradicsom a gyermekkel nyaralók számára. Amellett, hogy a gyerekek szállása a legtöbb esetben ingyenes, még számtalan gyermekprogrammal is várják az apróságokat. A hagyományos homokvár-, „kavicscápa”-építés és kagylógyűjtés közben pedig a picik is nyugodtan pancsolhatnak a fokozatosan mélyülő tengerben. (Hülye tengeri sünök – bolgárul „józsikák” – sem veszélyeztetik az apróságokat!)

Ha napszúrás nélkül megúsztuk a napot, és végigettük a vacsorára feltálalt számtalan finomságot, jöhet az éjszaka. (A svédasztalos étkezéseknél egy dolgot kell szem előtt tartani: ne faljunk ész nélkül! Ha szépen, lassan, ésszel eszünk, akkor is jól fogunk lakni.)

Éjszakánként olyan pörgés van a parti sétányokon, hogy szerintem józanul is nehéz követni. Saját tapasztalat, hogy egy szalvétát a szálloda nevével tegyünk a zsebünkbe, mert ha kiélvezzük az alacsony árakban – és a finom italokban – rejlő lehetőségeket, hajnalban könnyen „elnézhetjük” a szállodánkat. (Ha nem zárjuk be szobánk ajtaját – ahogy én sem – és szerencsések vagyunk, még pirkadat előtt kacaghatunk azon, hogyan kér elnézést egy angol fiatal, aki szintén nem tett szalvétát a zsebébe.) :) Az éjszakában nem kell meglepődni a 8-10 fős skandináv tinicsapatok láttán, mert ők bizony rengetegen vannak. Szőke hajukról, kék szemükről, piros bőrükről könnyen felismerhetők. J De szép számban vannak angolok, és németek is, akik szintén megfelelőnek tartják a Fekete-tenger partját a nyári pihenésre. Figyelem! Sajnos, itt is egyre több helyen várják a hölgyeket „csippendélsó”-val!!! *

A pörgős, bulizós fíling mellett megtalálható itt is a megnyugtató óvárosi hangulat. Ehhez mindössze Neszebár óvárosába kellett tennünk egy kiruccanást, ahol kis halászkikötő, hangulatos szűk utcácskák, Bizánc korabeli épületek, egykori török fürdő és ajándéküzletek sora – a rózsából készíthető csodákkal, a rózsaméztől, a rózsalekvárig – kápráztatja el az ide látogatót. (Itt tehetünk szert a Levski, illetve a CSKA Szófia csapatainak sálaira is.) :) Mivel szavakkal nem tudnám visszaadni a városka szépségét, mindenkinek azt tanácsolom, hogy látogasson el személyesen Neszebárba, és győződjön meg saját szemével az általam írottakról.

Az eltöltött hét eloszlatta minden előítéletemet – mert őszintén bevallom, volt -, ami az utazás előtt motoszkált az agyamban, ezért nyugodt szívvel ajánlom a kételkedőknek is a bolgár tengerpartot, ami – ha valaki nem szereti a buszos utazásokat – már Debrecenből induló chartergépekkel is órák alatt elérhető.

Jó utazást, kellemes pihenést kívánok valamennyi honfitársamnak! (A Lokinak pedig újabb bajnoki címeket!) 🙂

*(Ha nyitott szemmel járunk, találunk olyan szórakozóhelyeket is, ahol a férfinép szerezhet magának kellemes perceket, csinos hölgyek társaságában.) 🙂








hirdetés