A harcművészet filozófiával társul

Akt.:
Már az első edzés után javulhat a fizikai tartás és az önbizalom
Már az első edzés után javulhat a fizikai tartás és az önbizalom - © Fotó: AFP
Debrecen – Az önvédelem, a harcművészet és a küzdősport célja a stressz helyes levezetése.

Napjainkban egyre erősödik az a pedagógiai nézet, miszerint a gyermek- és fiatalkori konfliktuskezeléssel kapcsolatban a békés megoldásra, a kommunikáció fejlesztésére kell inkább hangsúlyt fektetni. De mi a helyzet akkor, ha nem hatnak a kedves szavak, árt vagy használ a gyereknek, ha önvédelmi edzésre íratjuk be?

Az önismeret fejlesztése érdekében már nemcsak a felnőtteket, hanem a legkisebbeket is a jóga és a meditáció felé irányítja a közvélemény és több modern pedagógiai irányzat. Egyértelmű, hogy az iskolai és más közösségi élmények okozta stressz rontják a koncentrációt és a teljesítőképességet, ennek levezetésére pedig lelki és fizikai szinten is szükség van.

Szülői aggályok

Kendo, kempo, ninja szakkör, boksz, karate. Ezek a szavak gyakran a fiús anyák rémálmai. A tanév megkezdésével a magatartást is osztályozzák, így felmerülhet bennünk a kérdés: ha az osztályteremben tilos a jól irányzott rúgás, jót tesz-e a gyereknek, ha suli után edzőteremben, a fair play keretein belül bunyózik? Az önvédelem, a harcművészet és a küzdősport fogalmának meghatározása is fejtörést okozhat a sportágválasztás előtt.

A tizenéves gyerekek számára ketrecharcot szervező MMA Kevert Harcművészeti Országos Szövetség 2016-os felszámolása ellenére még mindig találunk az interneten elrettentő videókat, melyek láttán sokan inkább más sportágat választanak gyermeküknek. Aggodalmuk érthető, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az eltanult rúgások és fogások milyen filozófiával társulnak. A fiatalok között egyre népszerűbb önvédelmi és küzdősport edzéseken átadott elméleti háttér, a pedagógiai és filozófiai nar­ráció szintén befolyásolja, mire használják majd az ott szerzett tudást.

Az önvédelem, a harcművészet és a küzdősport célja épp az agresszió, a stressz helyes és egészséges levezetése, és nem utolsósorban a hatékony fizikai önvédelem elsajátítása.

Maximális bizalom

A kislányom egyáltalán nem volt verekedős, sőt, inkább gyámoltalannak tűnt az osztálytársai között. Az ismerőseim eleinte furcsának tartották, hogy lány létére ezt a sportot választja, azt hittem, az első edzésen megijed majd.”

– Azért írattam be karate edzésre, hogy bármilyen váratlan helyzetben meg tudja védeni magát. Sokáig keres­géltem, míg egy olyan mestert találtam, akiben a gyerekem és én is maximálisan megbízunk. Az első alkalmak után javult a fizikai tartása és az önbizalma – magyarázza Farkas Krisztina, aki csaknem három éve íratta be mindkét kisiskolását kyokushin karatéra.

SZA


Illusztráció: Pixabay
Debrecen - A szakmailag megalapozott önvédelem nem árthat a gyermeknek. A különböző küzdőelemek elsajátításával, mint a biztonsági esés, dobások, rúgások, birkózás és a földharc alapjai, a gyerek nem tanul agressziót, sőt, az edzéseken nevelni igyekeznek őket. A rendszeres gyakorlás során javu...








hirdetés