A hazai beszállítók is készülnek, és részt vesznek a Paks II. projektben

Dr. Aszódi Attila államtitkár
Dr. Aszódi Attila államtitkár - © Fotó: Kalas Mária
Budapest – Az Európai Unió tagországai közül Magyarország az áramimportnak leginkább kitett országok egyike. Interjú: Dr. Aszódi Attilával, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárral.

Az Európai Bizottság 2017 tavaszán több mint három éves egyeztetési folyamat eredményeként jóváhagyta a Paks II. projektet, amely eddig már több mint 300 engedéllyel rendelkezik, de jelenleg is tart a létesítési engedélyezési dokumentáció összeállítása. Az osztrákok Európai Bírósági kezdeményezése, a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák keresetnek nincs halasztó hatálya: a Paks II. munkálatai zavartalanul folynak tovább.

A beruházásban résztvevő külföldi és magyar vállalkozásoknak meg kell felelniük a fővállalkozó által kiirt tenderek szigorú feltételrendszerének, teljesíteniük kell a nukleáris biztonsági szabályzatokban foglaltakat, eleget kell tenniük a hazai jogszabályi feltételeknek. Többek között ezekről kérdeztük Dr. Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt.

Magyarország számára az egyetlen stabil, rendelkezésre álló és klímabarát áramtermelési mód az atomenergia.” Dr. Aszódi Attila

Milyen fázisába lépett a Paks II. Atomerőmű megvalósítása?

Tavaly új mérföldkőhöz érkezett a két új paksi blokk előkészítése: a telephely-engedélyezési és környezetvédelmi eljárások lezárultak, valamint az Európai Unió is jóváhagyta a Paks II. projektet. A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó energiához jussanak oly módon, hogy eközben az ország szuverenitása sem csorbul. Jelenleg a paksi blokkok biztosítják hazánk áramigényének mintegy harmadát, de a 2030-as években üzemidejük lejár. Ezt tetézi, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az áramimportnak leginkább kitett országok egyike, a szükséglet mintegy 30 százalékát külföldről szerezzük be. Ez ellátásbiztonsági szempontból kockázatos, ráadásul az importunk tipikusan lengyel, ukrán és cseh szénerőművekből származik, amely erőművek a következő 10–15 évben leállnak. Importkitettségünk tehát jelentős, a két új blokk hosszútávon a kieső paksi kapacitást hivatott pótolni.

Érinti-e a beruházás a Paks I. üzemelés biztonságát?

A Paks II. projekthez nagyon összetett és hosszú telephely-vizsgálati programot folytattunk le: vizsgáltuk azt, hogy a létesítményre milyen emberi eredetű, illetve milyen természeti eredetű veszélyek lehetnek hatással, és ezeket a veszélyeket, jellemzőket pontosan leírtuk, számszerűsítettük annak érdekében, hogy a tervezőmérnökök ezeket a paramétereket a létesítmény tervezése során maradéktalanul figyelembe tudják venni. A rendkívül komplex, korunk legmodernebb eszközrendszerét alkalmazó telephelyvizsgálati- és értékelési folyamatot a társaság 2014-ben kezdte meg, melynek eredményei alapján az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017. március 30-án kiadta a Paks II. telephelyengedélyét, a kijelölt telephelyet alkalmasnak ítélte az új blokkok befogadására. Ezeket a jelenlegi blokkoktól északra, mintegy 500 méter távolságban tervezzük megépíteni. A Paks II. telephelyvizsgálata során részletesen megvizsgáltuk, hogy az a terület, ahol az 5-ös és a 6-os blokkok lesznek felépítve, pontosan milyen fizikai jellemzőkkel bír. Ezek ismeretében az 5-ös, 6-os blokk telepítésének tervezése is megkezdődött. Számos építőmérnöki és építészeti technológia áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy, a paksi telephelyhez hasonló adottságokkal rendelkező területen atomerőművet lehessen építeni. A Paks II. projekt keretében 2016-ban lezárult telephely vizsgálati- és értékelési program keretében olyan fúrásokat valósítottunk meg, amelyek egyes helyeken egészen 2 kilométer mélységig hatoltak le annak érdekében, hogy a földkéregnek ezt a felső két kilométeres részét a legkorszerűbb eszközökkel megismerjük, az ottani talajfizikai jellemzőket leírjuk, és a tervezés során ezeket figyelembe tudjuk venni. Azokon a területeken, ahova az új blokkok elhelyezését tervezzük, részletes geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatokat végeztünk: körülbelül 100 sekélyfúrást valósítottunk meg, melyek pontosan feltárták, hogy ott milyen összetételű és szerkezetű a talaj, részletesen vizsgáltuk a talajvíz viselkedését, áramlását is. E vizsgálatok eredményeit figyelembe vesszük a tervezés és az építés során, mellyel biztosítjuk azt, hogy a létesítést biztonságosan meg lehessen valósítani úgy, hogy az a jelenleg üzemelő 1-es, 4-es blokkokat ne érintse.

Milyen arányban vehetnek részt hazai beszállítók a nagyberuházás kivitelezői munkálataiban és milyen szegmensekben?

A magyar vállalkozások számára adott a lehetőség, hogy a beruházásban részt vegyenek. Számos hazai alkatrészgyártó kis- és közepes vállalkozás jelenleg is beszállítója a nagy energetikai berendezéseket gyártó multinacionális vállalatoknak. A hazai építőipar az utóbbi években olyan technológiai fejlesztéseket hajtott végre és olyan tapasztalatokat szerzett a mélyépítésben és magasépítésben, amellyel képesek a beruházás ezzel kapcsolatos tevékenységeit szakszerűen végrehajtani. Egyéb hazai irányítástechnikai vállalkozások ma is részt vesznek alvállalkozóként a nemzetközi piacon különböző típusú erőművek beruházásaiban. Tehát a magyar vállalkozások alkalmasak és készülnek is a Paks II. beruházásban való intenzív részvételre.

Az ország északkeleti régiójának ebben előreláthatóan milyen szerep juthat, gondolok itt elsősorban a borsodi iparvidék meghatározó súlyára, illetve a Miskolci Egyetem tudományos háttérbeli jelenlétére?

Ez nem régió specifikus kérdés, Magyarország egész területéről várjuk a megfelelő kompetenciával rendelkező vállalkozásokat. A beruházásban – mint minden hasonló beruházásban a világon – a feladatokat, a berendezések gyártását, az építést, a szerelést a tevékenységek komplexitása miatt nem egyetlen cég, hanem egy beszállítói hálózat végzi. Ebben való részvételre készülnek a magyar cégek is. Már eddig is több száz hazai kis- és közepes vállalkozás jelezte részvételi szándékát a projektben, ahol valószínű súlyának megfelelően az északi iparvidék is részesedik majd. Ám a versenyeztetés tisztasága érdekében ennél többet nem lenne etikus elmondani. Tavaly júniustól Süli János miniszter irányítása alatt álló önálló államtitkárság kezdte el működését, amelynek egyik feladata a beruházáshoz kapcsolódó magyar vállalkozások programozott felkészítése, támogatása, a kapcsolódó kormányzati programok kialakítása, végrehajtásuk koordinálása. Mindezek együttesen azt a célt szolgálják, hogy az államközi szerződésben megfogalmazott 40 százalékos lokalizációs szint elérhetővé váljon. A magyar vállalkozásoknak természetesen meg kell felelniük a fővállalkozó által specifikált tenderkiírások szigorú feltételrendszerének, teljesíteniük kell a nukleáris biztonsági szabályzatokban foglaltakat, eleget kell tenniük a hazai jogszabályi feltételeknek. Továbbá az Engedélyes (Paks II. Zrt.) számon kéri az EPC-ben foglalt, a nukleáris biztonsági szabályzatokban rögzített követelmények teljesülését is. A beruházás részletes műszaki tervezése jelenleg is folyik, ennek függvényében tervezi meg a fővállalkozó a 2018–2019-es tenderkiírásokat, amelyekre már készülhetnek a hazai vállalkozások. Első ütemben a felvonulási épületek, szerelőcsarnokok, kiszolgáló létesítmények építését tervezi a fővállalkozó, ezeknek a megépítésén jó eséllyel indulhatnak a magyar vállalkozások. Az érdeklődő vállalkozásoknak fontos látniuk, hogy az erőmű fővállalkozója az orosz partner, a tendereket ő folytatja le, így a magyar cégek az orosz fél beszállítóivá válnak majd.

Az elmúlt hetekben Ausztria bejelentette, hogy perel – milyen hatással lehet ez a projekt jövőjére?

Fontos leszögezni, hogy az uniós alapszerződések értelmében minden tagállamnak, így Magyarországnak is joga van arra, hogy meghatározza saját energiamixét. Ennek alapja az egyes országok természeti adottságainak különbözősége. Magyarország és Ausztria természeti adottságai nagyon eltérőek. Ausztriában 10 ezer megawattnyi (MW) vízerőmű és 3000 MW szivattyús-tározós vízerőmű üzemel, ezek pedig olyan lehetőségek, amelyek Magyarországnak nem állnak rendelkezésére. Hazánknak tehát hosszú távon szüksége van az atomenergiára, anélkül óriási bajban lennénk. Ausztriában az atomenergia-ellenesség politikai axióma, de a fent vázolt adottságaik miatt ezt meg is engedhetik maguknak. Magyarország számára az egyetlen stabil, rendelkezésre álló és klímabarát áramtermelési mód az atomenergia. A magyar kormány ezért kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik – ez nem egy osztrák-magyar kérdés. Természetesen nem meglepő, hogy a közismerten több évtizede antinukleáris álláspontot képviselő osztrák állam elvi, politikai alapon vitatja az Európai Bizottság határozatát. Ausztria már 2016 februárjában a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve jutott arra 2017 tavaszán az Európai Bizottság, hogy a Paks II. projektet – egy 2014 óta tartó több mint három éves egyeztetési folyamat eredményeként – jóváhagyja. Magyarország és Ausztria között egyébként igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális (kétoldalú) egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett a felek rendszeresen cserélnek információt nukleáris energetikai és szabályozási kérdésekben. Ennek keretében hazánk folyamatosan tájékoztatja az osztrák kormány képviselőit a Paks II. projekt előrehaladásáról. Az osztrák partnerek legutóbb 2017 őszén jártak Budapesten kétnapos tanácskozás keretében, ahol minden felmerülő kérdésükre megnyugtató választ kaptak. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, az adatait folyamatosan nyomon kövesse. Magyarország természetesen továbbra is elkötelezett az együttműködésben és az információcserében. A Paks II. projekt előkészítése során a környezetvédelmi engedélyezési eljárás nemzetközi szinten, több európai ország részvételével zajlott, ebben természetesen Ausztria is részt vett, Bécsben közmeghallgatást és szakértői konzultációt is tartottunk, minden felmerült kérdésre választ adtunk. Fontos kiemelni, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága „best practice”-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette azt, ahogyan a magyar fél lefolytatta a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, és ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította azt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Akkor Ausztria is megállapította, hogy a felek együttműködése az eljárás során hatékony volt. A Paks II. projekt több mint 300 engedéllyel rendelkezik már, jelenleg a létesítési engedélyezési dokumentáció összeállítása zajlik. A bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.

Nagy József








hirdetés