A helytörténet kincsesbányái

A közel kétszáz éves kéziratos himnuszgyűjtemény a múzeumi könyvár egyik féltett kincse
A közel kétszáz éves kéziratos himnuszgyűjtemény a múzeumi könyvár egyik féltett kincse - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A Jósa András Múzeum kutatóműhelyeibe tehettek virtuális látogatást az érdeklődők.

Tizennegyedik állomásához érkezett a napokban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helytörténeti esték című sorozata. Az érdeklődők ezúttal a Jósa András Múzeumba látogathattak virtuálisan, s megtudhatták, hogy az intézmény a tárak tárháza: az előadásokban a kevésbé közismert részlegeket vették sorra, mégpedig a szakkönyvtárat, a történeti és régészeti adattárat, valamint a fotótárat.

Jósa és a méltó utód

– A könyvtár alapításának pontos ideje nem ismert, létrehozása – akárcsak a múzeumé – Jósa András nevéhez fűződik – kezdte a történeti visszatekintéssel L. Szőlősi Katalin könyvtáros.

– Az alapító tekintélyes könyvtárat örökölt szintén orvos nagyapjától, jogász édesapjától, és ő is könyvekkel vette körül magát otthonában, rendelőjében. A köteteken olvasható feljegyzései arra utalnak, hogy a kezdetektől gyűjtött a múzeumi könyvtár részére. A méltó utód, Kiss Lajos 1912. december elsején állt munkába, s még aznap nekilátott a mintegy háromszáz kötet leltározásának. Akárcsak a múzeum, a könyvár is mostoha körülmények között működött a vármegyeháza egyik helyiségében, főként ajándékozás útján gyarapodott. Míg a múzeumi tárgyak biztos helyen vészelték át Nyíregyháza 1944-es bombázását, a könyvtár komoly károkat szenvedett, ám Kiss Lajos-korszak végéig (1948) így is 1400 kötetesre gyarapodott. A gyűjtemény 1974-ben nyert méltó elhelyezést, amikor a múzeum a jelenlegi helyére költözött, s mára mind összetételében, mind nagyságrendjében jelentős tudományos szakkönyvtárrá fejlődött. A mintegy 39 ezer kötet elsősorban a régészet, a történelem és a néprajz tudományterületeit öleli fel; a helytörténeti irodalmat a teljesség igényével gyűjtjük, a szépirodalom esetében a helyi szerzők műveit szerezzük be. A könyvtár korlátozottan nyilvános, előzetes bejelentkezéssel és engedéllyel nyitva áll a kutatók előtt – mutatta be a részleget L. Szőlősi Katalin, s néhány érdekességről is szólt: náluk található a Nyírvidék című lap legteljesebb állománya – amely online is elérhető –, és őriznek például egy 1826-os kéziratos himnusz­gyűjteményt is.

– Talán nincs is olyan település a megyében, amelynek nincs dokumentációja nálunk – utalt dr. Bene János történész-muzeológus a történeti adattár gazdagságára, ugyanis a település-, épület-, iskolatörténeti munkáktól a honismereti pályázatokra érkezett művekig megannyi kincset őriznek.
Hatalmas képeslapgyűjtemény

– Komoly ’56-os gyűjteményünk van, amelyben egyaránt szerepel a forradalom és az ellenforradalom megnevezés, őrzünk olyan ritkaságokat, mint az első világháborúból származó élelmiszerjegy, hatalmas képeslapgyűjteményünkben nemcsak az összes, megyénket érintő lapot őrizzük, hanem más magyarországi, illetve partiumi, kárpátaljai darabokat is. Jelentős a választástörténeti gyűjteményünk: a rendszerváltás óta vadásszuk az országgyűlési választások plakátjait, szóró- és szavazólapjait is – emelt ki végezetül néhányat a szakember a Jósa András Múzeum kincsei közül.

Kelet-fotók a múzeumban

– A régészeti adattár célja a dokumentációk összegyűjtése, nyilvántartása, kutathatóságának biztosítása – ezt Simonné Asztalos Henrietta mondta el. – A kezdetekben a régészek maguk dokumentálták az ásatásaikat, s ezek alig néhány mondatot tartalmaztak, így nehezen lehet megtalálni a helyszíneket. Ma már részletes dokumentációk készülnek, amelyek nyilvántartása, kutathatósága nem a régészek feladata, így a saját szakterületükkel foglalkozhatnak. A régészeti adattárhoz tartozik a fotótár is, amelyben 50 ezer felvételt őrzünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múltjából, közöttük a Kelet-Magyarország fotósai – Hammel József, Elek Emil –, valamint Zsák Zoltán munkáit. A fotók igazgatói engedéllyel hozzáférhetők – taglalta az adattáros.

KM-HP








hirdetés