A hobbija lesz a hivatása

Mészáros Petra egy magaslesen
Mészáros Petra egy magaslesen - © Fotó: magánarchívum
Nyíregyháza – Mészáros Petra beleszületett a vadászatba, vadgazdamérnöknek tanul.

Karcsú, törékeny termet, hosszú szőke haj. Melyik fiatalember állna le szívesen beszélgetni egy ilyen vonzó leánnyal. Csakhogy akkor kerekedik ki a mit sem sejtő fiú szeme, amikor kiderül az álomarcú leányról, hogy szenvedélye a természet és a vadászat. Márpedig a Nyíregyházán élő 22 esztendős Mészáros Petra négy éve rendelkezik vadászengedéllyel, s azóta a Tiszaeszlári Bérkilövő Vadásztársaság tagja. Beleszületett a vadászatba, hiszen az édesapja, Mészáros Tibor és a bátyja, Dávid is vadász. Elkísérte őket a magaslesre, 12 éves kora óta részt vett a hajtásokon is. Tizennyolc esztendős koráig Tiszaeszláron élt a család, így amikor csak lehetősége volt rá, valamelyik családtaggal járta az erdőt, a mezőt.

Otthon érzi magát

– Nagyon szeretem a természetet, a növények és az állatok világát, különleges birodalmát. A csend, a nyugalom semmihez sem hasonlítható érzése mindig magával ragad. Ott érzem magam igazán otthon, így aztán mikor az érettségi után döntenem kellett, hogy merre tovább, úgy gondoltam, hogy a hobbim legyen egyben a hivatásom is, így vadgazdamérnöknek jelentkeztem a Debreceni Egyetemre, ahol ősztől immár harmadéves leszek. Megérintett ez a világ, magával ragadott, jól érzem magam benne.

Bár csak négy éve szerezte meg a vadászengedélyét Petra, jó néhány vadászavatáson átesett már. Rókavadásszá az édesapja, apróvadvadásszá a bátyja avatta, amikor pedig Szuhafőn egy gímbikát ejtett el, a házigazda vadász végezte el az avatási szertartást. Többször hozott már terítékre vadkant is.

Kötelező nyári gyakorlat

– Amikor a rókát elejtettem egy februári napon Tiszaeszlár határában, édesapámmal vaddisznóra vártunk, de a ravaszdi jött helyette. A gímbika trófeája pedig a szobám falán van fő helyen. Az álmaim között egy farkas elejtése szerepel, számomra az jelentené az igazi kihívást. A legközelebb Szlovákiában élnek farkasok, talán egyszer majd sikerül eljutnom oda is – mesélte az egyetemi hallgató.

Bár itt a nyári szünet, azonban az nem jelent önfeledt kikapcsolódást a számára, mert kéthetes kötelező gyakorlaton kell részt venni. Tavaly a Tiszaeszlári Bérkilövő Vadásztársaságnál dolgozott, az idén pedig a Napkori Erdőgazdák Zrt.-nél végzi majd a hivatásos vadászokkal együtt a munkát.

Fényképezés, rajzolás

A napokban Petra is részt vett egyetlen női indulóként a kabalási koronglövőversenyen.

– A vadászvizsgán már kellett korongra lőni, így nem volt idegen számomra ez a sportág. Bár az előző nap kimentem a pályára gyakorolni, nem volt elég az edzés, mert a versenyen jobban is lőhettem volna. Az első versenyem volt, szerettem volna megmutatni, hogy velünk, nőkkel is számolniuk kell a férfiaknak. Talán jövőre jobban szerepelek.

Amikor a pihenésről, a kikapcsolódásról faggattuk Petrát, így válaszolt:

– Gyakran nem puskával, hanem fényképezőgéppel járom az erdőt és a mezőt, s megörökítem az állatokat. A kettő jól kiegészíti egymást, hiszen megvan az ideje a fényképezésnek, s megvan az ideje a vadászatnak is. Szeretek rajzolni is, természetesen olyankor is mi mást örökíthetnék meg a grafittal, mint vadportrékat.

– M. Magyar László –








hirdetés