A „holdbébire” vadásznak a nyíregyházi rádióamatőrök is – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve

„A szovjet kombájnok mellett egy John Deere is besegít a szatmárcsekei Haladás Tsz-ben, napi ezer mázsa kukoricát takarít be” – írta a Kelet 1977-ben
„A szovjet kombájnok mellett egy John Deere is besegít a szatmárcsekei Haladás Tsz-ben, napi ezer mázsa kukoricát takarít be” – írta a Kelet 1977-ben
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1947-es, 1957-es, 1967-es és 1977-es Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk
1947. október 12., vasárnap
A nyíregyházi tornyok vándorai

A szegény ember és az éjszakai virrasztó órája a toronyóra. Ha nincs óránk, eligazít, álmatlan éjszakáinkon szorgalmasan ütött negyedei, felei és harangjátékos egészei zenélik az idő múlását. Nyíregyházán körülbelül hatvan esztendeje van toronyóra. Ezeket ötven esztendő óta a Geppel dinasztia javítja, gondozza és kezeli. Geppel Károly nemrégiben halt meg fogságban, de nem hal ki vele a dinasztia, mert a tízéves fia is órásmester lesz. Immár kilenc esztendeje a Geppel cég segédje, Pók Győző a nyíregyházi tornyok vándora. Minden délután zsebébe süllyeszti a tornyok kulcsait és elindul körútjára, hogy felhúzza a szerkezeteket. Tegnap mi is vele mentünk. Út közben elmondta, hogy a második világháborúban súlyosan megrongálódtak a toronyórák, légnyomás, szilánkok és lövedékek érték őket. Először a katolikus templom csigalépcsőin mászunk fel. A torony üvegezett fülkéjében komoly, gépnek is beillő óraszerkezet csillog, Magyarországon csak egy ilyen felépítésű van még, a Bazilikáé. Sowinszki József világhírű mester készítette és építette be. A fülke falain segédek nevei sorakoznak, akik az elmúlt évtizedekben voltak naponkénti látogatói az órának: Elek Gyula, Nádasi Gyula, Pók Győző. Kísérőnk hatalmas kurblival húzza fel a csigákon lógó nehéz súlyokat. Jövel, Szentlélek, Úristen – zenéli az evangélikus templom harangjátéka a megszokott dallamot. Akik itt maradtak a nyíregyházi harcok során, valamennyien emlékeznek rá, milyen jólesett hallani ezt a zenét, amikor egyheti némaság után, november első napjaiban újra felcsendült. Tipikus templomtorony: sötét, misztikus, igazi bagolyvár, de innen nyílik a legszebb kilátás a városra. Itt is három – ötven–hatvan kilós – súlyt kell felhúzni, és bizony Pók Győző liheg is, mire mindegyikkel végez.

Hatvan éve írtuk
1957. október 9., szerda
Nyíregyházán is műholdra „vadásznak”

A tudományos élet nagy szenzációja, a világűrbe kilőtt első „holdbébi” Nyíregyházán is osztatlan érdeklődést keltett. Főleg a rádióamatőrök tanakodnak, miképp tudnák venni a jelzéseit. Bíró László nyíregyházi rádióamatőr és társai olyan, speciális antennával felszerelt vevőkészüléket készítenek, amelynek segítségével a Föld legkisebb kísérőjének morzejelei is hallhatóak lesznek. Amennyiben sikerrel járnak, a felfogott jelzéseket magnetofonszalagra veszik, és a nyíregyházi rádióból, illetve a hó végén nyíló légoltalmi kiállításon a nagyközönség is meghallgathatja.

Ötven éve írtuk
1967. október 14., szombat
Automata számológép

Automata számológép üzembe helyezését tervezik az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységének temperöntödéjében. A mechanikus megoldású szerkezet számlálóján rögzíti a csúszdán átmenő öntvények mennyiségét, így a jelenlegi három dolgozó helyett csak egy embert igényel majd a leolvasás.

Negyven éve írtuk
1977. október 14., péntek
Befejezés előtt a vajai úttörőmúzeum

A vajai vár régen pusztulásra ítélt főzőházára nem is olyan régen figyeltek fel a szakemberek. A düledező, elhanyagolt házrészről kiderült, hogy tartóoszlopai még erősek, ezért kár lenne veszendőbe hagyni. Végül ezt az épületet jelölték ki a leendő vajai úttörőmúzeum céljaira. A műemlékjellegű létesítményt a baktalórántházi építő- és szakipari szövetkezet dolgozói vették kéz alá. A belső tér boltozatos rendszere változatlan maradt, a régivel megegyező alakú és díszítésű ajtók, ablakok kerültek a falakba. Az úttörőmúzeum épületének felújítására egymillió forintot fordított a szövetkezet.

KM








hirdetés