A jó előadás kihagyhatatlan eleme, a humor

Akt.:
A jó előadás kihagyhatatlan eleme, a humor
Miről tudjuk, hogy jó-e egy előadás? Természetesen van eleje, közepe, vége, mondanivalója, információértéke és végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlen, hogy legyen benne egy csipetnyi humor.

Alapfeltétel

Ahhoz, hogy a közönség számára érdekes és emlékezetes legyen a beszédünk, mindenképp érdemes a tökéletességre törekedni. Ha a fentiek megvannak benne, már jó eséllyel indulunk, hogy jól értékelje az előadást a közönség. Min írtam, egy kis humort mindenképp hasznos, ha csempészünk bele. Igen ám, de mi van abban az esetben, ha valakinél ez nem jön csak úgy magától? Tanulható a humor? Megtanulható vajon az, hogy humoros és sziporkázó legyen az ember? Az egyik tábor szerint nem, mivel nem magából az előadóból jön, így az nem természetes, esetleg van egy mesterkélt színezete. A másik tábor szerint tanulható, sok gyakorlással és számos tipp megfogadásával. Mi az utóbbival értünk egyet és meg is próbálunk segíteni ebben a cikkünkben, hogy legalább egy kis sikerélménye legyen a kedves olvasónak.

Irónia, önirónia, túlzás

Az irónia lényege, hogy közlünk valamit, de mégsem azt közöljük, mivel a tartalom másodlagos lesz a közlés módja mellett. Tehát mondhatjuk azt, hogy „de szép vagy” egy lekezelő, lekicsinylő hangsúllyal, és a hallgató máris tudni fogja, hogy éppen nem a tényleges tartalomra gondolunk, hanem pont ellenkezőleg.

Mivel mindent el tudunk túlozni, ezért ez is egy remek humorforrás lehet. Nincs olyan tárgy, esemény, személy, aminek egy tulajdonságát túlságosan felnagyítva ne tudná a publikum, hogy ez természetesen nem lehet igaz, tehát túlzás az a mit mondunk. Éppen ezért a túlzás igazán jól jöhet, ha fel szeretnénk dobni az előadást. A metafora is hasznos lehet, mivel azzal is mulattató helyzeteket tudunk teremteni.

Ellentétek, váratlan fordulatok

Szintén nagyon szerencsés választás a csalimese jelleg, tehát a váratlan fordulatok, ellentétek. Ilyen amikor nagyon messziről közelítjük meg a témát, sőt a legjobb, ha ellentétes irányból. Ilyen például, hogy elkezdjük kérdezni a közönséget arról, hogy szeretik-e a focit, látták-e a tegnapi meccset, majd hirtelen váltással közöljük, hogy jobb is ha nem, mert a mai előadásban az úszás lesz a fő irányvonal. Ugyanez igaz az ellentétekre, hogy a hallgatóság által várt szöges ellentétét mondom, tehát nem azt, amire számítanak.

Az anyanyelvből eredő humor is jó lehet, bár azzal igazán csak olyan emberek előtt lehet villogni, akik tökéletesen értik, hogy mit is szeretnénk elmondani. Tehát külföldiek előtt nem a legszerencsésebb választás.

Végül, mint alapvető humorforrás a viccmesélés, de ezt csak akkor alkalmazzuk, ha jól elő tudjuk adni, mivel a legrosszabb viccet is el lehet adni, ha megfelelően van tálalva. Ha mindezeket szeretnénk szakértők segítségével elsajátítani, akkor pedig érdemes egy előadói tréningen részt venni.

– PR cikk –








hirdetés