A jogszabályok között mindenkinek kell a segítség

Akt.:
Lampé Zoltán, a megyei ügyvédi kamara elnöke
Lampé Zoltán, a megyei ügyvédi kamara elnöke - © Fotó: Kovács Zsolt
Debrecen – Bár digitalizálódik az ügyvédi munka, az ügyfelekkel való személyes kapcsolat nem csorbulhat. Interjú dr. Lampé Zoltánnal, a Hajdú-Bihar Megyei Ügyvédi Kamara elnökével.

A szervezet jogszerű és olajozott működése mellet az ügyvédek ismeretének bővítésére, valamint a nyilvánosság felé való nyitásra helyezi a hangsúlyt dr. Lampé Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Ügyvédi Kamara nemrégiben megválasztott elnöke. A nagy tapasztalatokkal rendelkező ügyvéddel a megválasztása után nem sokkal a munkájáról, terveiről beszélgettünk.

Azzal, hogy nemrégiben megyei kamarai elnöknek választották, változott-e a munkája? Egyáltalán, milyen teendői vannak az ügyvédi kamara elnökének?

Természetesen változott a munkám, hiszen a megyei ügyvédi kamarai elnöknek a saját praxisa mellett sokrétű feladata van. Irányítja és képviseli az ügyvédi kamara tevékenységét, amely ellátja a tagok érdekképviseletét, nyilvántartja a kamara tagjait, intézi a fegyelmi eljárásokat, foglalkozik az ügyvédek fegyelmi ügyeivel, karbantartja a kamara honlapját. Az irányításom alatt vizsgálni kell az ügyvédi irodák megfelelőségét és a jogszabályi feltételeket, hogy megvannak-e az ügyvédi tevékenységhez szükséges feltételei maguknak az ügyvédeknek. Irányítja a kamarai bizottságokat, és felel a kamarai oktatásért. Ebbe tartozik az ügyvédjelöltek képzése, továbbá egy új dolog, az ügyvédek kötelező oktatása. Ehhez minden hónapban meg kell szervezni az előadásokat a különböző szakterületekről, biztosítani kell a megfelelő oktatót. Eddig az oktatás csak ajánlott, illetve igény szerinti volt. Januártól kötelező. Ez alapján az ötéves oktatási ciklusban a továbbképzéseken a praktizáláshoz megfelelő számú kreditpontot kell szerezni az ügyvédeknek. Az ügyvédi kamara lesz a megyei oktatási központ.

Mindebből mit fognak érezni az ügyvédekhez fordulók?

Az emberek ma már alig tudnak ügyvéd nélkül meglenni, hiszen az élet szinte miden területét átszövik a jogalkalmazások, joggyakorlatok. Adásvételi szerződés, cégügyek, munkaügyek, peres ügyek, bírósági eljárások például mind-mind ügyvédi képviseletet, ügyvédi tanácsot igényel. Ezen kívül olyan nagy a joganyag, annyira szerteágazó, hogy sokszor nem ajánlott, hogy jogi ismeretek nélkül döntsenek bizonyos kérdésekben. A különböző szakterületek gyakran élesen elkülönülnek egymástól és ennek megfelelően sok ügyvéd egyes területekre specializálódik, szakosodik.

A számítástechnika, a digitalizáció utolérte az ügyvédek munkáját is. Ennek nem biztos, hogy maradék nélkül eleget tudnak tenni az idősebb ügyvédek. Számukra is szerveznek oktatást?

A jogszabály a munkánk digitalizálásáról mindenkire egyformán vonatkozik. A felvetett probléma azonban valós. A digitális munkavégzés nálunk is egyre jobban elterjed, és kötelező. A polgári perekben már hosszabb ideje, januártól pedig már a büntetőügyekben is kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A hatóságokkal, sőt az ügyvédi kamarával is elektronikusan kell kommunikálnunk. Ez a fiataloknak könnyű, mert már a digitális világban nőttek fel. Az idősebb korosztálynak azonban komoly problémát jelent. Vagy megtanulja, erre kevesebben vállalkoznak, vagy egy munkatársára bízza, vagy egy ilyen speciális szolgáltatást vesz igénybe. A kamarában működik az úgynevezett helpdesk rendszer, amin keresztül megkaphat bizonyos információkat. De a kollégák is segítenek egymásnak. Egyébként a kamarai oktatás eddig is kiterjedt, és a jövőben is ki fog terjedni a számítógépes rendszerre való átállás segítésére.

Hogy lehet valakiből ügyvéd?

Elsődleges a jogi pálya iránti érdeklődés. A jogi diploma kötelező, utána több felé lehet elindulni, ezek közül egyik az ügyvédjelölti munka. Ennek során egy ügyvédi irodában hároméves jelölti képzésen kötelező részt venni, majd szakvizsgát kell tenni. Utána a jogszabályban előírt iroda kell. A megfelelő feltételek teljesülése esetén – amelybe az erkölcsi bizonyítvány megszerzése is beletartozik – az ügyvédi kamara veszi fel tagjai közé a jelöltet. Ezen túlmenően természetesen a megfelelő szakvizsgával más jogi pályáról is lehet ügyvédnek átjönni. Leggyakoribb ilyen irányú váltás az, ha valaki a jogtanácsosi munkáját váltja fel az ügyvédi hivatásra.

Hajdú-Biharban van elég ügyvéd?

Sok ügyvéd van, túlnyomó részük Debrecenben. Jellemző, hogy ahol jogi képzés van, ott több az ügyvéd. És Debrecen ilyen. A megyében jelenleg körülbelül 420 ügyvéd dolgozik. Meglátásom szerint ez sok. Ismert az ügyvédi kamara előtt, hogy több kolléga nehezen él meg a pályán, jelentős különbségek vannak ügyfélkör és ügyvédi jövedelmek között. De ez egy szabad piac, nem lehet korlátozni a számot. Aki megtalálja a megfelelő jogterületet, megtalálják őt a megfelelő ügyfelek, az eredményes lehet a pályán.

Látható, a számszerűséggel nincs probléma. És a minőséggel?

Az oktatás, a képzés erről szól. Iszonyatos mennyiségű új jogszabály jelenik meg évről évre. De az új polgári eljárási törvény és a büntetőeljárási törvény bevezetése miatt 2018 ebből a szempontból is különleges volt. A képzéseink is ezek köré csoportosultak. Az mindenkinek érdeke, hogy képezze magát, egyébként nem tudja megadni a választ az ügyfél kérdésére, aki elmegy oda, ahol választ kap. A kollégák szakmai felkészültsége általában jó, erre oda is kell figyelni. Jól felkészültek a bírók, tőlük mi, ügyvédek nem maradhatunk el.

Milyen irányban fejlődhet tovább az ügyvédi tevékenység?

Az elektronikus ügyvitel bizonyos fokú személytelenséget visz az eljárásba, de ez nem befolyásolhatja az ügyvéd és az ügyfél közötti személyes kapcsolatot. Ez mindig fontos. Annak is meg kell maradni, hogy arányosan és körültekintően képviseljük az ügyet. Ha ezen az úton haladunk tovább, amit egyébként az oktatástól is várunk, akkor nem lesz probléma. Az időnként az ügyvédekről felröppenő negatív képet kell megváltoztatni. Köztudott, hogy a nagy ritkán előforduló ügyvédi visszaélések jelentős sajtóvisszhangot kapnak, arról azonban, hogy az ügyvédi kar döntő többsége az ügyfelei érdekében eljárva szakszerűen és lelkiismeretesen dolgozik, kevés szó esik, talán mert ez így a természetes. A hivatásrendünket megillető, pozitív képet kívánom hangsúlyozni, és ennek érdekében kívánok az eddigieknél jobban nyitni a nyilvánosság felé.

– Kovács Zsolt –


Lampé Zoltán

  • 1979-ben végzett az ELTE Állami- és Jogtudományi Karán.
  • Első munkahelye: Debrecen, 2. számú Ügyvédi Munkaközösség, ott ügyvédjelölt.
  • 1982-től ügyvéd ugyanott.
  • 1990-ben alapította az ügyvédi irodáját, jelenleg is ebben dolgozik.
  • Tevékenysége: főleg polgári jog, társasági jog, gazdasági jog.
  • Német és angol jogi nyelvismerettel rendelkezik.
  • 12 évig dolgozott a Debreceni Ügyvédi Kamara I. fokú Fegyelmi Tanácsában
  • A Debreceni Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, majd 2010-től a kamara elnök-helyettese, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének a tagja. 2010-től ugyancsak tagja a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának.
  • Társadalmi elismerések: a Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöksége etikai díja és jubileumi gyűrűje. 2016-ban a Magyar Ügyvédi Kamara „Kiváló ügyvédi munkáért” kitüntetése.








hirdetés