A kitoloncolás elleni ipar a tavalyi év legellenszenvesebb kifejezése Németországban

A kitoloncolás elleni ipar a tavalyi év legellenszenvesebb kifejezése Németországban
© Fotó: Deutschlandfunk
Berlin – A kitoloncolás elleni ipar (Anti-Abschiebe-Industrie) kifejezést választotta 2018 legellenszenvesebb német szófordulatának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága.


A testület keddi közleményében felidézte, hogy a kifejezést a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyik vezető politikusa, Alexander Dobrindt vezette be, aki egy 2018 májusában tett nyilatkozatában úgy vélte, Németországban létezik egy “erőszakos kitoloncolás elleni ipar”, amely akadályozza a jogállamiság érvényesülését és veszélyezteti a közbiztonságot. Hozzátették: a kifejezés “gúnyt űz az értékközösségünk alapját alkotó hatályos jogból”, azt sugallja, hogy az elutasított menedékkérőket a kitoloncolásukról rendelkező határozattal szemben indított jogorvoslati eljárásban támogató emberek valójában bűnözőket segítenek a nagy pénz reményében.

A kifejezés utolsó tagja, az ipar szó pedig azt is sugallja, hogy azért vannak menedékkérők Németországban, mert a kitoloncolás elleni ipar “gyártja” őket. A kifejezést azért választották meg az év leginkább visszataszító szófordulatnak, mert az a tény, hogy az egyik kormánypárt egy fontos politikusa vezette be, megmutatja, hogy “miként tolódik jobbra a politikai diskurzus nyelvileg és tartalmilag, és ennek révén hogyan alakulnak át aggasztó módon a kimondhatóság szabályai demokráciánkban” – áll a közleményben.

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. 2018-ban 902 javaslat érkezett, összesen 508 szót, kifejezést jelöltek az év legcsúnyább szavának. A legtöbbször, 122-szer a menedékjogi turizmus (Asyltourismus) kifejezést jelölték, amelyet szintén egy CSU-s politikus, Markus Söder bajor miniszterelnök, a párt kijelölt elnöke terjesztett el.

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. Az év legcsúnyább kifejezése 2017-ben az alternatív tények (alternative Fakten), 2016-ban a nemzetáruló (Volksverräter), 2015-ben a jótét lélek (Gutmensch), 2014-ben pedig a hazug sajtó (Lügenpresse) volt.

– MTI –








hirdetés