A klímarendszer megbolondulhat

Mi, európaiak

Minden európai évente 11 tonnányi üvegházhatású gázt bocsát ki, amelyből majdnem 9 tonna a szén-dioxid.

A háztartások felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából 20%-áért. Az EU-ban az energia egyharmadát a háztartások használják fel.

A személyautók felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért.

A világ össznépességének csak 7%-a él Európában, ugyanakkor az európaiak használják a világ ökológiai forrásainak 20%-át.

Egy európai átlagosan napi 1 kg hulladékot termel.

Forrás: www.climatechange.eu.com

Zágoni Miklós fizikust, éghajlatkutatót kérdeztük a globális felmelegedésről, arról, hogy féljünk-e, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen.

– Mik a globális felmelegedés okai,mennyire játszanak benne szerepet emberi tényezők?
– A globális felmelegedés oka az üvegházhatás erősödése. A légkör természetes szén-dioxid-tartalmát az elmúlt 150 év alatt az emberiség egyharmadával megnövelte. Az 1850-es 280 egységről ma már 380 egység fölé emelkedett a légköri koncentrációja. Egyértelműen az emberi tényező, a szén-, olaj- és benzinégetés a forrás. 1950-ben 100 millió autó futott világszerte, ma már 800 millió körül – mondta Zágoni Miklós.

– Tudunk, tudnánk-e tenni ellene, ha igen, akkor mit és kik? És teszünk-e?
– Ezt válaszolja meg ki-ki maga.

– Mik a rövid és mik a hosszú távú kilátásaink?
– Rövid távon (15–20 év) az idő átlagosan valószínűleg melegszik, körülbelül további egy fokkal. Ehhez, ismét csak átlagosan, csökkenő összcsapadék járul, de időnként egyszerre hirtelen nagyon sok is eshet. Hosszabb távon (50–100 év) az egész földi klímarendszer megbolondulhat – hacsak meg nem indul valami stabilizáló visszahatás. De ez utóbbi egyelőre csak remény.

– Mik a globális felmelegedés jelei napjainkban? Ez a tél is azért ilyen? És egyéb, időjárási anomáliák is ennek következményei?

Üvegházhatás

Amint a neve is mutatja, a földi légkör hővisszatartó tulajdonságát jelenti, ami egyik fontos tényezője annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság. Hasonló módon működik, mint a fóliasátrak vagy a melegházak. A Nap által sugárzott energia nagy része nem jut át a légkörön (visszaverődik a világűrbe), másik hányadát maga a légkör nyeli el, de ami eljut a Földre, az ott elnyelődve hőenergiává alakul át. A Föld felszíne pedig ezt a hőt sugározza vissza a légkörbe, ezáltal melegítve annak alsó rétegeit. A felszín hosszú hullámú sugarakat is kibocsát, amelyek legnagyobb részét a levegő vízgőz- és szén-dioxid tartalma elnyeli, hővé alakítja és visszasugározza a Föld felé. Ez a rendszer tartja melegen a bolygónkat. Az üvegházhatás növekedése felmelegedéssel, végső soron katasztrófával fenyeget.

– Igen, az egyre több enyhe tél jele a változásnak. Ettől még lehetnek később kemény fagyok, de a trend melegedő.

– Hogyan, mitől lett ez téma éppen most?
– Azért most lett téma, mert világszerte elég furcsa az idő, és a nagypolitika megértette, hogy ebből komoly bajok is lehetnek: „globális biztonsági kockázat”.

– Mióta tudunk arról, hogy van globális felmelegedés?
A felmelegedés elvi lehetősége, a CO2-kibocsátás következtében, jó száztíz éve ismert. A téma mintegy húsz éve jelent meg a nagypolitikai színpadon, és legalább tíz éve mondogatjuk évről évre, hogy emelkednek az átlaghőmérsékletek. Ehhez képest elég lassan ébred fel a világ.

– Pusztán csak környezetvédelmi kérdés, vagy egyéb okai is vannak?
– Nyilván nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, energetikai, közlekedési, építészeti, mezőgazdasági, vízellátási, árvízvédelmi, szociális és biztonságpolitikai is.

– Sokféle hipotézis van az ügyben?

– Hipotézisből jó a felhozatal, de a tények ma már eléggé egyértelműek. Teljes tudományos konszenzus sosem lesz, mint ahogy ma sincs még 150 éves témákban sem, mint például Darwin és az evolúció. A tudomány addig tudomány, és nem ideológia, amíg vannak ellenvélemények, alternatívák és viták.

– Szabados Gábor –

Kapcsolódó cikkek:
Enyhe idő – változatos vélemények
Mit tehetünk mi?

Letölthető cikkek:
Használd ki a napot (Energia Klub). [.pdf – 397KB]
Hogyan befolyásolhatja Ön az éghajlatváltozást [.pdf – 149KB]
Hogyan legyek energiatudatos (Energia Klub). [.pdf – 48KB]
klima_strategia [.pdf – 272KB]
klima_info [.ppt – 1.0MB]

Modellezett növények
Szárazságtűrő búza és egyéb növényfajták kifejlesztésén kísérleteznek Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Az átlaghőmérséklet emelkedése miatt valószínűleg a magyar gazdáknak szükségük lesz az intézet által kitenyésztett fajtákra. Ezért a szakemberek úgynevezett fitotron segítségével próbálják kikövetkeztetni, mi történik majd hazánkban, ha a klímaváltozás bekövetkezik. Ez Európa legnagyobb ilyen kutatóhelye, ahol mesterséges feltételek között lehet növényeket termeszteni.

Dr. Láng László, az intézet tudományos tanácsadója arra hívja fel olvasóink figyelmét, hogy ne egzotikus gyümölcsök termesztésére gondoljanak, sokkal inkább egy-egy most is honos növényfajta szárazságtűrő változatára. Itt van például a búza, amelynek 20–25 fajtája van, és ezek egyike az, amely bírja majd a kevesebb csapadékot. Ilyet manapság is vethetnek a gazdák, hiszen már létezik, kapható a piacokon.








hirdetés