A költőt álmában érte a halál

Ady Endre betegen – Márton Ferenc 1918-as rajza
Ady Endre betegen – Márton Ferenc 1918-as rajza
Nyíregyháza – Három nyíregyházi irodalomtörténész is megemlékezett Adyról.

“A betegszoba mély csönddel csap rám, sötétből a világosba lépek, mégis megdöbbenés.” Ezzel a mondattal kezdte Móricz Zsigmond az Ady Endre ravatalánál című megemlékező írását. A 100 éve elhunyt Adyról tudták, hogy beteg, de 1918-ban nem romlott az állapota. Szerettei, barátai, tisztelői hozzáedződtek a gondolathoz, hogy a költő nem érzi jól magát, 1919. január 27-én bekövetkezett halála mégis megdöbbenést váltott ki, senki nem várta, hogy ilyen váratlanul távozik. Felesége, Csinszka, anyósához, Ady Lőrincnéhez írt levele is erről tanúskodik. „Vasárnap este 9-ig Nála voltam. Az utolsó erős, drága, kapaszkodó ölelése, csókja az enyém volt. Megérdemeltem és megőrzöm. A halál váratlanul jött. Álmában hétfőn reggel 1/4 9 kor szívszélhűdés ölte meg. Haldoklása 3 vagy 4 percig tartott. Nem hívott, nem várt, nem emlegetett senkit.”

Zarándoklat a szanatóriumba

Halálának híre valóságos zarándoklatot indított a Városliget sarkában elhelyezkedő Liget Szanatóriumba. Rövid időn belül művész- és pályatársak, művészetet értő tisztelők sokasága lepte el a kicsiny kórházi szobát. Január 29-én, a temetés napján a zsúfolásig telt budapesti utcákon a halottas hintóra több­ezres tömeg várakozott. A kortársak tisztában voltak azzal, kit vesztett el Magyarország és az egyetemes kultúra. A hivatalos Magyarország is értette ezt. Az I. világháború elvesztésének sokkjában, az őszirózsás forradalom ígéreteinek összeomlása közepette adták meg a végtisztességet: a temetés napjára tanszünetet rendeltek, a holttestet Kossuth Lajoshoz hasonlóan a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, s a Kerepesi úti nemzeti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Ady és Krúdy éjszakázásai

Ady Endre halálának 100. évfordulójára szülőhelye, Érmindszent közelében, Szatmárnémetiben a költőt idéző tanácskozással emlékeztek. A január 27-ei rendezvényen Magyarországról három nyíregyházi irodalomtörténész vett részt. Gerliczki András az Ady költői áttörését jelentő 1906-os Új versek kötet súlypontját ragadta meg, a Nyíregyházi Egyetem tanára, Karádi Zsolt arról beszélt, miként használta Ady a róla készült portréfotók adta lehetőségeket saját kultuszának kiépítéséhez, Mercs István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke pedig a nyíregyházi születésű Földessy Gyulának az Ady-értelmezés történetében játszott kiemelkedő szerepét vizsgálta. A költő és műfordító Pop Felician arról beszélt, Ady Endre hogyan hatott a román kultúrára. Fleisz Katalin Ady és Krúdy Gyula éjszakázásainak irodalmi ábrázolásairól értekezett, míg Lakatos Artúr a költő és a szabadkőművesség viszonyát tárgyalta. Végh Balázs Béla szatmári irodalomtörténész Ady munkásságának erdélyi fogadtatását tekintette át az 1970-es évekig, a konferencia főszervezője, a szatmárnémeti múzeum irodalomtörténésze, Kereskényi Sándor pedig elmondta: a megemlékezések magyarországi és partiumi, romániai eseményeken folytatódnak.

KM


Budapest - Sosem látott képsorokat tett közzé a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre temetéséről a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum - közölte a szervezet az MTI-vel kedden. A pontosan 100 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örök...








hirdetés