A könyvbemutatóján sziporkázott

A könyvbemutatóján sziporkázott
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Nemrégiben városunkban vendégeskedett a híres tornász és műsorvezető, Csisztu Zsuzsa.


Senkinek nem kell bemutatni Csisztu Zsuzsát, aki tornász eredményeivel hívta fel magára a figyelmet még a ’80-as években. Később sportújságíró lett, aztán műsorvezető, miközben jogi diplomát is szerzett. Életpályája fordulatokban gazdag, a nemrégiben tartott könyvbemutatóján pedig bebizonyította, hogy a humora is a helyén van. A jó hangulatú eseményre számtalan olvasója ellátogatott, a nevetés pedig alapköve lett a kötetlen beszélgetésnek, ahol Csisztu őszintén vallott az anyaságról, emberségről, az értékeiről és bemutatta legújabb, Kis gyerek, kis gond – ez valami vicc? című könyvét is.

Bonyolult logisztika

Korán, mindössze 5 évesen indult el a tornászpályán, majd szakkommentátor és műsorvezető lett, miközben sportmenedzseri, majd jogi diplomát is szerzett. Sok mindent elért, és szinte bármihez hozzászól.

– Az elért sikerek és szép eredmények ellenére elmondhatom, hogy legbüszkébb a gyermekeimre és a családomra vagyok. Ha ki kellene emelnem az életem legfontosabb pillanatait, akkor egyiknek azt nevezném, amikor a férjemmel találkoztunk, illetve a gyermekeim születését. Valóban sok mindent csinálok, de elsősorban családanya és feleség vagyok. Sajnos azt tapasztalom, hogy sok esetben vádolják azokat az embereket, akik kettős szerepben élnek: nemcsak a családjukkal, de a munkájukkal is foglalkoznak, ráadásul sikeresen. Kiráz a hideg, amikor karrieristaként emlegetik őket. Szerintem csak arról van szó, hogy olyan hivatásukat szerető emberek maradtak, akik eközben családot alapítottak. A kettő nem zárja ki egymást. A legnehezebb dolgot az anyasággal kapcsolatban viszont egy nagymama és nagypapa sem mondja el: hogy mekkora gondok lesznek a logisztikával! Állandóan aggódni, hogy a gyerek elvitte-e az ünneplőruháját, nála van-e a tíz­óraija, ki tudja hazavinni az iskolából vagy ki viszi el egy foglalkozásra. Ez egy tudomány, amit el kell sajátítani, a könyvem kicsit erről is szól.

Az őszinteség mindig előny

Eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy karakteres celeb váljon Zsuzsából, a szó abszolút pozitív értelmében. Ugyanakkor olyan mélységeket is megírt könyvében végtelen humorral és öniróniával, hogy az ember azt érzi, legbelsőbb titkaiba avatja be őt olvasás közben. A kiszolgáltatottság ott lebeg körülöttünk, hiszen az emberek gyakorta jobban örülnek más szomorúságának, mint boldogságának, ezt pedig nem egyszerű kezelni.

– Sok igazság van ebben, tekintve, hogy ismerem a bulvársajtó mindkét oldalát. A szüleim azt tanították nekem, hogy az őszinteség sose baj, ellenben nagyobb veszélyt látok abban, amikor a valóságot különféle applikációkkal és trükkökkel próbálják megváltoztatni. Két héttel a szülés után már mindenki bomba formában van, boldog és állandóan mosolyog. Én nem ezt tapasztaltam. Beszélni kell a valóságról, mert azt látom, hogy az anyukák és a szülőtársak is teljesen kétségbeesnek, hogy másoknak milyen jól megy minden, csak ők bénáznak. Az őszinteség sose veszélyes, viszont az igen, ha valaki ki akarja azt játszani. A könyvem tulajdonképpen egy vallomás, ami nemcsak a nőknek és anyáknak szeretne üzeneteket, történeteket továbbítani, de a férjeket és társakat is ünnepli. Ez egyfajta köszönet nekik.

A gyerekek szemszögéből

Zsuzsát és férjét, dr. Ketskés Norbertet szerte az országban ismerik. Ebből adódóan a gyerekek sem lesznek ismeretlenek a nagyközönség előtt.

– Megbeszéltük velük ezt a dolgot. A nagyobbik fiam jelenleg abban a fázisban van, hogy ő a legjobb népszerűsítője a könyvnek. Nagyon bízom benne, hogy a gyerekeim szeretni fogják a tartalmát felnőttként is. Amikor olvastam fel nekik a könyvből, kacagtak rajta. Igyekeztem úgy megfogalmazni a történeteket, hogy ne sérüljenek általa. Minden oldalát be akartam mutatni a gyarlóságnak, viszont a jóra való törekvés is mindig ott van. Reménykedem, hogy ez egy tök jó formájú babanapló, egy olyan összegzés, ami sose lesz számukra ciki. A lektorálás miatt többször is el kellett olvasni az egész írást, voltak pillanatok, amikor felkacagtam – ezt az érzést szeretném kiváltani az olvasókból is.

– A visszajelzéseknek kifejezetten örülök, szinte kényeztetnek: egy-két jópofa vélemény még a Facebook-oldalamra is kitettem. Az írás folyamata is érdekes volt: az érzékeny pillanatokat visszaolvasva elmorzsoltam egy-két könnycseppet. Úgy gondolom, hogy a mai világban, amikor bárki írhat blogot, egy könyv jóval személyesebb hangvételű: az olvasó megszavazza a bizalmat az írónak azzal, hogy megvásárolja a művét. Én nem vagyok a híve annak, hogy az ember a közösségi médiában élje az életét. Szerintem nyomtatott formában más a hangulata a történeteknek, az ott szereplő fényképeknek. Ez a könyv nemcsak a szülőknek lehet tanulságos, de azoknak is, akik gyerekvállalás előtt állnak.

GE








hirdetés