Minden, ami jó a szívnek, jó az agynak is

Ha a technológiai fejlődés és nem utolsósorban az orvostudomány a mostanihoz hasonló léptékben halad, nyolcvan év múlva a születéskor várható élettartam – amelyet jelenleg átlagosan 83 életévben határoznak meg a tudósok-, akár 20 évvel is meghosszabbodhat. Ez annyit jelentene, hogy az emberiség 100-103 évig is élhetne, nyilvánvalóan nem mindegy, milyen kondícióban és életminőségben.

Mozgás, tápanyagok, bélflóra

A példát dr. Papp Gábor, a Debreceni Egyetem docense említette előadásában csütörtökön a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának XII. Gerontológiai konferenciáján. – Egész Európában öregszik a népesség, az öregedéssel párhuzamosan felszínre kerülnek a különböző betegségek, egészségügyi problémák, elsősorban az erőnlét, az izomtömeg, a szervek (szív, tüdő, vese) funkciója csökken, romlik a tápanyagfelvétel, a testet építő fehérjék gyorsabban bomlanak le 65 év felett, összességében egy rosszabb immunrendszeri működés lesz jellemző, de vannak olyan védőfaktorok, mint a táplálkozás, a rendszeres sport és a bélflóra egészsége, amelyekre odafigyelve meg lehet hosszabbítani az egészségben eltöltött éveket – emelte ki az előadó.

– A fizikai inaktivitás, az összhalálozás negyedik legnagyobb kockázati tényezője, a daganatos betegségek, a szív -és érrendszeri problémák mellett a szervezetben lejátszódó folyamatok karmesterének, az immunrendszernek a védőfunkcióit is nagyban csökkenti a mozgáshiány, ami miatt a különböző szervekben gyulladások léphetnek fel, s ezek az egyik legfontosabb szervünket az agyat is érinthetik – hangzott el.

S ezzel el is érkezett az előadás az idősek egyik leggyakoribb problémájához a demenciához, amiről részletesen dr. Egervári Ágnes, neurológus főorvos, a Római Katolikus Szeretetszolgálat igazgatója beszélt. Mivel a konferencián a gerontológiával foglalkozó kutatók, oktatók és a szociális szférában dolgozó szakemberek vettek részt, számos olyan programról, ismeretterjesztő kiadványról is beszámolt az igazgató, amit munkájuk során hasznosítani tudnak az idősekkel foglalkozó szakemberek, és a családtagok.

Dr. Egervári Ágnes egy olyan szervezetben dolgozik, ahol évek óta foglalkoznak az Alzheimer-kór és a demencia problémájával, a neurológus részt vállalt az Alzheimer- Cafék módszertanának kidolgozásában, a demencia Információs Órák (DIÓ) szervezésében, és azokban az országos programokban, amelyekbe a demens betegeket ápoló családok kapaszkodhatnak, hiszen elsősorban rájuk hárul a lassan leépülő, személyiségét elvesztő beteg ápolása.

Fontos a korai felismerés

– Ma már tudjuk, hogy a demencia az esetek legalább egyharmadában megelőzhető, ugyanis az úgynevezett vaszkuláris demencia kialakulását bizonyos életmódbeli tényezőkkel késlelteni/ lassítani lehet. Minden, amit a szívünk egészsége érdekében megteszünk, azzal az agyunkat is óvjuk, tehát a testmozgással, az esszenciális zsírsavakban és vitaminokban (leginkább D-vitaminban) gazdag táplálkozással, a szociális kapcsolatok ápolásával, az élethosszig tartó tanulással megelőzhető az időskori elbutulás.

– Amikor észrevesszük, hogy baj van, sok olyan beavatkozást tehetünk, amivel lassítani tudjuk a folyamtatot, ezért például a „Három generációval az egészségért” programban azokban a praxisközösségekben, ahol sok a 65 év feletti beteg el kezdeték a demens betegek kiszűrését, a mini kognitív teszt kitöltése csupán néhány perc, de éveket nyerhet az idős ember, ha időben késleltethető a szellemi hanyatlással járó betegsége.

Délután két szekcióban folytatódtak az előadások. Dr. Patyán László és dr. Huszti Éva kutatása az idősek szociális ellátását is érintette.

– A magyarországi idősgondozás az intézményes ellátás felől a szépkorúak saját otthonukban történő ellátása felé tart, a nemzetközi trend is ezt diktálja, amiben itthon lemaradásunk van, az a minőség. Jelenleg ingyen napi 4 órás ellátást igénybe vehetnek a rászoruló, általában otthonukban egyedül élő idős emberek, de ettől magasabb napi óraszámú segítségnyújtás, egyéb például szállítással kiegészülő igényekkel is felmerül, főként a kisebb, és elzártabb településeken – emelt ki egy fontos részletet a tanulmányból dr. Patyán László.

Kutatások, tanulmányok

– Fontos célkitűzésnek tartjuk, hogy a konferencián különböző szakterükletekről adjanak számot tudásukról, ismereteikről a szakemberek. Azok tartanak ma előadást a plenáris és szekcióüléseken, akik új kutatási, tudományos vagy gyakorlati eredménnyel tudnak hozzájárulni a gerontológiához, azaz az idősödés tudományához – mondta köszöntőjében dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának megbízott dékánja.

KO