A kultúra és emlékezet szigete

Akt.:
A közös emlékfotózásból senki nem maradhatott ki
A közös emlékfotózásból senki nem maradhatott ki - © Fotó: Pusztai Sándor
Aranyosapáti – A négy régióból egy-egy maroknyi földet helyeztek a fa köré az együvé tartozás jelképeként.

Gyógyító hársfák, körülöttük pedig tucatnyi emlékoszlop őrzi mindazoknak az emlékét Aranyosapátiban, azon belül is az Aranyos­sziget kertjének lejtőin, akik sokat tettek a Kárpát-medencei magyarság kultúrájáért. Az élet szimbólumainak tekintett hársfák maguk is egy-egy erkölcsi érték – szeretet, békesség, megmaradás – jelölői. Tegnaptól az egyik ilyen hárs a „reformfa” nevet viseli, előtte pedig két csónakos fejfa áll, Kálvin Jánosnak és Károli Gáspárnak, az idén 500 éves reformáció két jelentős reformátorának állítva emléket.

Nyugatra néző fejfák

Többszörös ünnepnapot tartottak hétfőn a középkorig visszanyúló múlttal rendelkező településen, összekapcsolva az 1998-ban alakult Falvak Kultúrájáért Alapítvány éves programját a reformáció napjával, egy négyeshatár menti kulturális találkozóval, s a VII. Magyar Világtalálkozóval. A jeles nap délelőtt szentmisével kezdődött, ezt követően a Panoráma Világklub az alapítvánnyal karöltve Karitatív Békedíjat adományozott a Kárpát-medence északkeleti szegletében működő négy – a tiszántúli, a szlovákiai, a kárpátaljai és a királyhágómelléki – püspökség küldöttségének. A Vizsolyi Bibliával együtt innen vonultak át az ünneplők a Kultúra Lovagjainak Emlékparkjába, ahol a „reformfa” előtt megkoszorúzták a két, Korpás István szatmárcsekei fejfafaragó által készített, nyugatra néző csónakos fejfát.

– A lovagi emlékoszlopokat általában az európai kultúra napján, szeptemberben szoktuk fölavatni, de a világtalálkozót mint lehetőséget – összekapcsolva a reformáció 500 éves jubileumával – nem lehetett kihagyni – mondta el Nick Ferenc, az alapítvány elnöke. – Egyszer majd a reform­fa köré is 12 kopjafa kerül, emlékeztetve mindazokra az állhatatos lovagokra, akik életükben híven szolgálták a magyar kultúra ügyét. Az öt földrész 26 országának, illetve 28 nemzetének kultúráját ápoló 642 lovagból 139-re már csak ezek a kopjafák emlékeztetnek – tette még hozzá Nick Ferenc.

Elárulta lapunknak azt is, hogy minden évben igyekeznek valamiféle értéket felmutatni. Elsőként a Határtalan Összefogás Kapuját, azután az Aranyossziget központi épületét, tavaly pedig a települési értéktárat avatták fel, azaz mindig találnak apropót arra, hogy ellátogathassanak hozzájuk a világtalálkozó vendégei is.

Példát, erőt ad másoknak

– Aranyosapáti példát mutat a világ magyarsága számára, s bebizonyította, hogy mindennemű nehézség, hátrányos helyzet ellenére is lehet bázist építeni a közösségek számára – fogalmazta meg röviden dr. Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke, miért is közkedvelt vidéki helyszíne Aranyosapáti a Magyar Világtalálkozónak.

– Ezt a példát ki kell vetíteni a világ magyarsága felé. Érdekes, hogy a helyet, ahol vagyunk, éppen Aranyosszigetnek nevezik. Én szimbolikus értelemben is egy szigetnek érzem. A világot járva mindig keressük az ilyen szigeteket, ahol a helyi lehetőségeken túlmutató érték teremtődik, valami világra szóló, ami példát és erőt ad másoknak is.

KM-MJ



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés