A lakosság sokszor hónapokat kénytelen várni egy-egy iparosra

Akt.:
Németh László
Németh László - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Megalakulásának 30 éves jubileumát ünnepelte a Nyíregyházi Építőipari Ipartestület, amelynek kibővített elnökségi ülésén részt vett és kitüntetéseket adott át arra érdemes ipartestületi tagoknak az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) országos elnöke. Németh László a hangulatos rendezvényt követően interjút adott a Kelet-Magyarországnak.


A iparosok bíznak a jövőben, az ország határain belüli boldogulásukban – hangzott el a házigazda ipartestületi elnök, Huray Gábor köszöntőjében. Az IPOSZ elnöke osztozik e bizakodó hangulatban?

A legfontosabb érv talán az, hogy szolgáltató iparosokra, a kétkezi munkára mindig szükség volt és még nagyon sokáig lesz is. A gazdasági válság idején is ez volt a helyzet, de a vállalkozásokat nagyon súlyosan érintette a kereslet visszaesése, napi – olykor kilátástalan – küzdelmet folytattak a fennmaradásért, felélve a tartalékaikat. Ma vannak olyan pozitív jelek a gazdasági életben, amelyek bizakodásra adnak okot az iparosság számára. A gazdaság élénkülésével a szolgáltatások iránti kereslet is megnövekedett, nő a kiskereskedelmi forgalom, szárnyal az építőipar. Egy építőipari ipartestület tagsága számára a kormány által nemrég bejelentett családtámogatási vagy éppen az induló Magyar Falvak program további piaci lehetőséget fog teremteni. Emellett a kisvállalkozásokat érintő adóváltozások komoly könnyítést hoztak ezeknek a vállalkozásoknak az életében, gondoljunk itt a KIVA vagy a KATA esetére, vagy nem utolsó sorban az áfamentességi határ 12 millióra emelésére. Természetesen a digitalizáció és a modern technológiák megjelenése a szolgáltató-termelő iparosságtól is megköveteli az életen át tartó tanulást, az intenzív továbbképzést. A legkisebb vállalkozások esetében ehhez kellene kormányzati támogatás is.

Ön a közelmúltban, az IPOSZ országos értekezletén adott hangot a tagság véleményének, mely szerint továbbra is nehéz helyzetben vannak a mikro- és kisvállalkozások. Kifejtené röviden, miért is?
Súlyosan érintette a gazdasági válság ezeket a zömében mikrovállalkozásokat. A kormányzat fő célja is az volt az elmúlt időszakban, hogy a termelést helyre-, a gazdaságot növekvő pályára állítsa. Ám a szolgáltató szektor továbbra is csak a saját erejére volt utalva, miközben ugyanúgy meg kell küzdenie a termelő szektort is érintő kihívásokkal: égető munkaerőhiánnyal, a szükséges fejlesztésekkel, beruházásokkal, képzésekkel. Ám hátrányban vannak a termelő szektorral szemben, hiszen alacsonyabb a jövedelemtermelő képességük, tőkeszegények, sokszor hitelképtelenek. Foglalkoztatási arányukhoz, gazdasági súlyukhoz képest kevés pályázati forráshoz jutnak. Náluk nehéz beszélni a termelékenység növeléséről, hiszen kétkezi munkáról, szolgáltatásról beszélünk. Megjegyezném, hogy a szolgáltató mikrovállalkozások a felmérések szerint semmivel sem maradnak el teljesítményben a német vagy osztrák társaiktól. A versenyképességük megőrzésének feltétele persze számukra is az, hogy ismerjék az új technológiákat, s ezeket be is tudják szerezni. E téren is nagyobb szükség lenne támogatásra.

Milyen lépéseket tesz az IPOSZ, s a kormány, hogy a „Tisztes ipar” Isten áldásán kívül további támogatást élvezzen tevékenységéhez?
Az IPOSZ széles körű nemzetközi kapcsolatai közül különösen büszke vagyok rá, hogy kiszélesítettük az együttműködést a visegrádi négyekkel. Ezekkel a külföldi partnerszervezetekkel közös pályázatokat hajtunk végre, amelyek a kihívásokra tudják felkészíteni a vállalkozásokat, amelyek jó példákat ismerhetnek meg problémáik megoldására. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk több kormányzati szervezettel. Partnereink között tudjuk például a Magyar Nemzeti Bankot, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t, hogy egyrészt tagjaink érdekeit képviseljük, illetve ismeret­anyagokat tudjunk részükre átadni. Együttműködésünk a misztériumokkal folyamatos.

A szakképzésünk ­újragondolása sürgető feladat a hazai iparosság számára is. Az IPOSZ miként vesz részt ebben a munkában?
Mindenki érzékeli, hogy az ország kezdi felélni a munkaerő-tartalékait, a vállalkozások munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért például a lakosság is sokszor hónapokat kénytelen várni egy-egy iparosra. A fiatalok közül egyre kevesebben választják a kétkezi szakmunkás életet. Az IPOSZ ezért tartotta fontosnak részt venni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott Szakképzési Innovációs Tanácsban működő bizottságok munkájában. Meggyőződésünk, hogy más képzettségű szakmunkásra van szüksége a nagyiparnak és a szolgáltató szektornak. Életpályamodellt kell felállítani a fiatal szakmunkásoknak, nagyobb hangsúlyt fektetni a pályaorientációra, bevonva érdekelté kell tenni a kisvállalkozásokat a tanulóképzésben. A felnőttképzés területén volna mit tenni, hogy megoldódjon a vállalkozások napi szakember szükséglete. A legsürgetőbb feladat az oktatásban az arányok visszaállítása a szakmunkásképzés javára, hiszen ha ma nem képzünk megfelelő mennyiségű szakmunkást, akikből szolgáltató vállalkozók lehetnek, akkor veszélybe kerül a lakosság ellátása, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A megfelelő kkv-stratégián már dolgozik a kormány. Úgy gondolom, hogy ha ebben megvalósul a „Gondolkozz először kicsiben!” uniós elv, akkor a kisvállalkozások számára is kialakulhat egyfajta pozitív jövőkép Magyarországon. Mi tagjai vagyunk európai kézműipari, illetve építőipari kkv szövetségeknek, így tisztában vagyunk vele, a magyar problémák nem egyedülállóak Európában. Ám azt is tudjuk, hogy létezik a pozitív diszkrimináció, a családi, mikro- és kisvállalkozások számára a közép- és nagyvállalatokétól eltérő támogatási és ösztönzési formák. A jövő iránti bizakodásunkat fokozná, ha Magyarországon is megjelennének ezek a támogatási formák.

GB








hirdetés