A laktanyában lőtték le őket

Forradalmi pillanatkép Nyíregyházáról
Forradalmi pillanatkép Nyíregyházáról - © Fotó: Archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – November 4-én az orosz tankok a Bocskai utcán keresztül jöttek be Nyíregyházára.

Lángoló üzemanyagraktár, rommá lőtt épületek – így festett hatvankét évvel ezelőtt, 1956. november 4-én a záhonyi tüzérlaktanya. A mindent elsöprő szovjet katonai gépezet – figyelmeztetés nélkül – olyanokra nyitott tüzet, akik meg sem kísérelték az ellenállást. A határtelepülésen az Országos Légvédelmi Parancsnokság 3932-es tüzérezredet helyezték el. A laktanyában a megszokott napi munkájukat végző katonákat annak ellenére vették felszólítás nélkül tűz alá 1956. november 4-én, hogy azok fehér ruhadarabokkal jelezték békés szándékukat. A mintegy 20 perces lövegtűz során 29 magyar katona szenvedett súlyos sérülést, öten pedig életüket vesztették a támadás során. A mártírhalált szenvedett áldozatok: Kocsány Imre őrvezető (23 éves), Lengyel József szakaszvezető (25), Stiegelmayer Géza hadnagy (25), Torjai Gyula főhadnagy (24), Virág Ferenc honvéd (21). Tiszteletükre 1990-ben a laktanya falán emléktáblát leplezett le a még élő egykori bajtársak jelenlétében Für Lajos akkori honvédelmi miniszter.

Lezárták az utcát

Azon a napon is békés, reményteli újrakezdésre készült az ország. November 4-e vasárnapra esett, s másnap mindenki dolgozni indult volna. Talán csak egy szűk oroszbarát kisebbség tudta, hogy hajnali négykor hazánk ellen indul a második szovjet intervenció. Nyíregyházán a gimnáziumok és technikumok diákjaiból november 2-án megalakult a Forradalmi Diáktanács, ám hiába mutatott példát az ifjúság, a szervezet legálisan mindössze két napig működhetett. A megyeszékhely fiatalsága nem mondott le arról, hogy egy jobb világban élhessen, mindaddig, amíg a DISZ megerősítésével és a nem elfogadott ifjúsági szervezetek felszámolásával az utolsó reménysugár is elenyészett. November 4-én az orosz tankok a Bocskai utcán keresztül jöttek be Nyíregyházára. A Debreceni út felé tartott a konvoj, s mivel a tömeg egy pillanatra sem hagyta el a városközpontot, sokan szemtanúi voltak az akkor történteknek. Nagy Zoltán az állami áruház előtt az első jármű elé ugrott, megállt az utca közepén, s intett a konvojnak, hogy forduljanak el a Vay Ádám utca felé: gyakorlatilag elirányította a hadtestet vissza, Záhony felé. Ezt látva, a tömeg automatikusan lezárta a Debreceni utcát, s nevetve mutogattak a határ felé vezető rossz irányba.

– KM –


Fontos mondatok 1956-ból

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.” John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke

„A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése: ez a magyarság vágya.” Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író

„…Ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen…” Faludy György Kossuth-díjas magyar író

„A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” Albert Camus Nobel-díjas francia író








hirdetés