A legkorábbi leprás megbetegedés jeleit mutatták ki Abony közelében talált rézkori emberek maradványain

A legkorábbi leprás megbetegedés jeleit mutatták ki Abony közelében talált rézkori emberek maradványain
Budapest – Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain.

Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.

A Pest megyei Abony közelében az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai a késő rézkor kezdetén, Kr. e. 3700-3600 körül ott élő közösség települését tárták fel 2004 és 2008 között.

Az előkerült emberi maradványokat egy antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport elemezte az MTA BTK Régészeti Intézete, az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak együttműködésében. Az archeogenetikai vizsgálatokat az University College London kutatója, Helen D. Donoghue végezte el.

Az antropológiai és paleopatológiai kutatást irányító Köhler Kitti és Hajdu Tamás vizsgálatai alapján a késő rézkori közösség egyik tagján a lepra jellegzetes csonttani tüneteit figyelhetők meg.

Jelenlegi tudásunk alapján ez lehet a világ legkorábbi kimutatott leprás megbetegedése, mely mintegy ezer évvel korábbi az eddigi legidősebb, Anatóliában fellelt feltételezett esetnél, és hozzávetőleg 1500 évvel korábbi a legidősebb, archeogenetikai eredményekkel is alátámasztott indiai esetnél – olvasható az ELTE MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Az elemzések eredményeit bemutató tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban jelent meg.
A teljes tanulmány elérhető az alábbi oldalon.

– MTI –








hirdetés