A magyar festő, akire nem lőttek az olasz katonák

A könyv címlapja
A könyv címlapja - © Reprodukció: KM
Nyíregyháza – Az olasz katonák már ismerték Mednyánszky Lászlót, a magyar művészt, és nem lőttek rá.

Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára számos könyv jelent meg, hiánypótló jelleggel, és az eseményeket olyan szemszögből is bemutatva, amilyenből korábban még nem láttatta senki. Az egyik ilyen különleges kötet azt dolgozta fel, hogy miként voltak jelen a háborúban a magyar művészek, akik sajátos szemmel és érzékenységgel figyelték vagy élték át a frontszolgálatot. (Művészek a háborúban 1914–1918; Látóhatár Kiadó, Budapest, 2015; szerző: Ludmann Mihály; a kötet megjelenését az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta).

A frontvonalban rajzolt

A könyv leírja: nem sokkal a Szerbiának küldött hadüzenet után, 1914. augusztus 7-én megalapították a Császári és Királyi Sajtóhadiszállást, ide sorozták be a művészeket. Közöttük volt Mednyánszky László festő is: régi nemesi család tagja, nagybátyja honvéd őrnagyként 1849-ben a szabadságharc egyik első vértanúja volt. Az I. világháborúban hadi festőként dolgozott. Sorkatonaként akart bevonulni, de kora miatt ezt nem tehette (1852–1919).

Különleges kérvénnyel, mint hírlapi rajzoló kapott engedélyt, hogy a hadszíntereket látogassa. Először Galíciában, majd Szerbiában, végül az olasz fronton rajzolt. A helyszínen vázlatfüzetbe gyors rajzokat készített, rövid szöveges kiegészítéssel. Ezek alapján vízfestékkel és tussal készített előtanulmányokat, amelyek alapján a műtermében olajjal megfestette az arra alkalmasnak talált témát.

Az olasz fronton 1916-ban könnyebben megsebesült a vállán. Annak ellenére, hogy vállalta a veszélyt és a tűzvonalban is rajzolt, ennyivel megúszta. Az olasz fronton az ellenséges katonák már ismerték és nem lőttek rá. A fáma szerint előfordult, hogy átkiáltottak neki: „Maestro, prego, húzódjon fedezékbe, mert tüzérségi tüzet nyitunk!” Mednyánszky pedig visszakiáltott: „Uno momento, prego, csak pár skicc hiányzik!” Majd befejezte a rajzolást, s megköszönve a türelmet visszavonult, az olaszok meg lőni kezdtek…

Hadifogoly saját költségen

Különös háborús élményekben volt része Rippl-Rónai Józsefnek (1861–1927): a háború kitörése Franciaországban érte. A hadba lépést követően minden idegen gyanús lett, és a festőt német kémnek nézve, augusztus 3-án tettleg bántalmazták. Három, felindultságának is hangot adó rajzban örökítette meg az eseményt Megveretésem története címmel.

Macon nevű kisvárosba internálták, elvették iratait, s fogolyként saját költségén olcsó szállodában lakott. Innen örökítette meg a város háborús készülődését, egyik legismertebb képe e korszakból a Menetelő francia katonák; 1915 februárjában szabadult és Svájcba távozhatott. Az olasz fronton 1916-ban önként öt hetet töltött. Kora miatt nem sorozták be, ezért hadi festőként tevékenykedett az Isonzó-Doberdó hadszíntéren.

– KM –








hirdetés