A mártír bíborosra emlékeznek a búcsún

Akt.:
A mártír bíborosra emlékeznek a búcsún
Máriapócs – Mindszenty-szobrot avatnak a máriapócsi Kisboldogasszony-napi búcsún ma délután.

Az 1646-ban megkötött, a görögkatolikus egyház létrejöttét eredményező ungvári unió 300., valamint az első máriapócsi könnyezés 250. évfordulója alkalmából 1946. szeptember 7-én és 8-án Máriapócson a Kisboldogasszony-napi zarándoklat szónoka Mindszenty József hercegprímás volt. A látogatás és a beszéd évfordulójára szobrot avatnak a mártír bíboros tiszteletére. Az ünnepségen jelen lesz Soltész Miklós államtitkár, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, szentmisét celebrál Palánki Ferenc megyéspüspök.

– Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek máriapócsi szobrának felavatása az 1946-os történelmi jelentőségű eseményre irányítja a figyelmet – idézte fel az egyháztörténeti eseményeket Végsheő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora. – A máriapócsi kegyhely a II. világháború idején is fontos szerepet kapott. A háború nehézségei és a hadi események kedvezőtlen alakulása mély aggodalommal töltötte el az embereket. Dudás Miklós hajdúdorogi püspök a máriapócsi búcsúkra szervezett engesztelő zarándoklatokkal próbálta meg híveit bátorítani, s lelkileg felkészíteni a megpróbáltatásokra.

– Az 1944 őszén Magyarországra zúduló szovjet hadsereg erőszakoskodásai és a polgári lakossággal szemben elkövetett atrocitások a félelmeket igazolták; a „málenkij robotra” elhurcolás sokak számára a halálos ítéletet jelentette. A front átvonulása után Dudás püspök körútra indult, hogy sokat szenvedett híveinek vigasztalást nyújtson. „A megpróbáltatások nehéz napjaiban” hirdette meg a főpásztor a magyar görögkatolikusság kettős jubileumának ünnepségeit: az 1646-ban megkötött, a görögkatolikus egyház létrejöttét eredményező ungvári unió 300., valamint az első máriapócsi könnyezés 250. évfordulóját.

– A központi ünnepségeket 1946. szeptember 7-én és 8-án Máriapócson, a Kisasszonynapi búcsún tartották. A zarándoklat szónoka Mindszenty József hercegprímás volt, aki ünnepi beszédében felidézte a könnyezés eseményeit és kiemelte a kegyképhez való ragaszkodás értékét. A hatalmas tömeg előtt megjegyezte: „sokkal többen is lehetnének az ünneplők, ha külső hatalmak nem kényszerítenék őket távolmaradásra”.

– KM –








hirdetés