A megyénk bíróságain nagy egészségügyi intézmény ellen hét műhibaper indult tavaly

A műtéti kockázatokról mindig tájékoztatni kell a beteget
A műtéti kockázatokról mindig tájékoztatni kell a beteget - © Illusztráció: ÉKN-archív
Nyíregyháza – Az orvostudományt korábban körülvevő tudományos titokzatosság ma már a tudásmegosztó kommunikáció felé halad, a betegek öntudatosabbak, egyre inkább érdeklődnek és egyre több információt igényelnek, mert alapvető elvárás, hogy a betegségek okai és kezelési módjuk pontosan megismerhető legyen. Az orvos és beteg kapcsolatában meghatározó szerepet játszik a partneri viszony – közölte a február 11-ei betegek világnapja apropóján Sterné dr. Deák Andrea.

A Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője kifejtette: minden betegnek alapvető joga az egészségi állapotának megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása, illetve megilleti az állapotát érintő teljes körű tájékoztatás is.

Szakmai, etikai szabályok

– Ebbe beletartozik, hogy felvilágosítsák őt a beavatkozás módjáról, a műtéti kockázatokról, a gyógyulás folyamatáról, sőt, az alternatív gyógymódokról is. Ennek elmaradása megalapozhatja az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: a beteg és az orvos közötti jogviszonyban a fokozott gondossági mérce az irányadó, azaz a szakmai, etikai szabályok betartásával, s az elvárható gondossággal kell ellátni egy beteget. Amennyiben az egészségügyi intézmény magatartása az elvárható gondosság kritériumának nem felel meg, úgy egy esetleges műhibaperben viselnie kell annak a következményeit.

– A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő bíróságokon nagy egészségügyi intézmény ellen 2018-ban hét műhibaper indult – tudtuk meg az adatokról, azonban Sterné dr. Deák Andrea azonnal meg is jegyezte: a műhibaper kifejezés a köznyelvben ugyan használatos, de önálló jogi fogalomként nem létezik. – Orvosi műhibaként emlegeti a közvélemény például a félrekezelést, de gyakori hivatkozás az is, hogy az orvos nem tájékoztatta megfelelően a beteget a műtéti beavatkozást megelőzően a kockázatokról, várható szövődményekről, illetve a műtétet követően olyan negatív következmény állt elő, ami megfelelő gondossággal elkerülhető lett volna. Amennyiben a beteg pert indít ilyen esetben, leggyakrabban azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az egészségügyi intézményt sérelemdíj megfizetésére.

Igazságügyi szakértő kirendelve

– A sérelemdíj a beteget ért személyiségi jogi sérelem kárpótlására szolgál, melynek összegét nem lehet számszerűsíteni, hiszen a gondos bírói mérlegelés eredménye, hogy például egy hozzátartozó elvesztése, vagy sérült gyermek születése milyen összeggel kárpótolható. Természetesen vannak olyan károk – például jövedelemkiesés, gyógyszerköltség, gondozás díja –, amelyek számszerűsíthetők – magyarázta a szóvivő. Példaként említette: jelentősen meghatározza a sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés) összegét az a körülmény, ha a betegnek az élete során az egészségügyi intézmény mulasztása miatt, azzal összefüggésben kell folyamatosan gyógyszert szednie, azzal kapcsolatban kontrollvizsgálatokra járni. A bíróság több millió forint megfizetésére kötelezett egy ortopé­diai műtétet végző kórházat, mert az operációt követően az egészségügyi intézmény elmulasztotta a véralvadásgátló terápiát, ami a betegnél súlyos következményeket idézett elő, s emiatt a betegnek folyamatosan gyógyszert kell szednie, ami az életmódjára is kihatással van.

– A műhibaperekben a bíróság azt vizsgálja, hogy az orvos az elvárható gondosság, illetve a szakma szabályai szerint járt-e el. Ezekben a perekben elengedhetetlen egy igazságügyi szakértő kirendelése, amely jelentős költséggel jár. A perben a perköltséget – költségmentesség hiányában – a pervesztes félnek kell megfizetnie. A perköltség magában foglalja az ügyben eljárt szakértő díját, az illetéket, a tanúk költségét és az ügyvédi költséget is, mely utóbbira a költségmentesség nem terjed ki – mondta a sajtószóvivő.

KM








hirdetés