A mese felkészít az életre, tanít és megnyugtat

A magyar népmese napja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban
A magyar népmese napja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy maroknyi ember, a Magyar Olvasástársaság, akik 2005 tavaszán megszólították mindazokat, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása. Azt kérték, legyen a népmese napja szeptember 30-a – ezzel Benedek Elek előtt akartak tisztelegni, aki ezen a napon született.

A vágyuk teljesült, a népmese napját első ízben még abban az évben megrendezték a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére. Tovább is van, mondjam még?

A kezdeményezéshez az idén is csatlakozott a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, sőt meseírásra kérték a megyeszékhelyen élőket. A pályázatra tíz alkotás érkezett, a beküldők között általános és középiskolás diákokat és felnőtteket egyaránt találunk. Volt olyan mese, amelyet az élet szült, de olyan is, amely betűdementorok varázslatos világba repíti az olvasóját.

Nyíregyháza mesekönyvében tíz történet olvasható, köztük Máté Dalmáé is. A Zrínyi Ilona Gimnázium diákja azt mondja, zenehallgatás közben nagyon sok történet jár a fejében, de ez az első, amit papírra vetett és ami nyomtatásban is napvilágot látott. Skóciában játszódó meséje egy kislányról szól, aki boszorkánycsaládból származik, és akit élete fontos vizsgájára egy elvarázsolt macska készít fel. A fiatal lány a képregények nagy szerelmese, és még nem döntötte el, hogy építészettel vagy művészetekkel szeretne-e foglalkozni. Gyerekkorában nagyon sok német nyelvű mesét nézett, de imádta a tévében a Magyar népmesék sorozatot is. Úgy véli, ha nem szó szerint értelmezzük a történeteket, sok tanulságot szűrhetünk le a mesékből.

Országjáró meseszolgálat

Fontos a tanulság egy másik szerző, Tamaskovics Róbert számára is. Az ő hőse Károly, a buta plüss elefánt, akiről kiderül, hogy egyáltalán nem buta, csak éppen nagyot hall, és emiatt reagál másképpen, mint ahogy azt várják tőle. Persze ez nem véletlen: a szerző azt mondja, ezzel szeretné felhívni a figyelmet arra, milyen sokat ártanak az előítéletek.

– Korábban írtam szabad- és kötött verseket, de aztán rájöttem, hogy a dalszövegek állnak igazán közel hozzám – mesélte lapunknak a fiatalember, aki jelenleg a Képmás zenekar dalszövegeit jegyzi.

– Folyamatosan figyelem az irodalmi pályázatokat, így akadtam rá a könyvtár kiírására, és azt gondoltam, kipróbálom magam. Ez az első mesém, és mivel a visszajelzések nagyon pozitívak, nem kizárt, hogy lesz folytatás – mondta Róbert, aki gyerekként maga is szerette a meséket: azok voltak a kedvencei, amelyek tanulsággal is szolgáltak.

A magyar népmese napja alkalmából szeptember 29. és október 6. között Szabolcs-Szatár-Bereg aprófalvaiba látogat el a Horti Zoltán, Bella Péter, Czinóber Klára, Koroknai Szabolcs, Strack Orsolya és Szórádi Viktor alkotta Görömbő Kompánia.

– Pénteken Nyíregyházán és Nagykállóban jártunk, ma Jármiba megyünk. Vasárnap megpihenünk, majd – duda és tekerő hangolva, rakott szoknya, rokolya vasalva, mesélőszék a batyunkban – folytatjuk missziónkat, melynek célja több mint igényes szórakoztatás: a gyerekek megismertetése a néptánccal, a népi hagyományokkal, a mese iránti szeretetük megszilárdítása – mesélte a 18 megyénkbeli településen megforduló Kompánia vezetője, Horti Zoltán.

– Társulatunk az idén harmadszor járja be Szabolcs-Szatmár-Bereg aprófalvait a Móricz Zsigmond könyvtár szervezésében. Olyan kistelepüléseket látogatunk meg, ahol „tán még a lufihajtogató bohóc sem jár”. A könyvtár rajtunk keresztül juttat meséket azoknak a vidéki gyerekeknek, akik aligha jutnak el a nagyobb települések művelődési intézményeibe. Számos óvodás és kisiskolás sajnos úgy nő fel, hogy nem járt még színházban, bábszínházban, zenés előadáson, mesékkel pedig csak a tévében és az interneten találkoznak, s a képernyőről többnyire nem az építő jellegű tartalmak köszönnek vissza. Országjáró meseszolgálatunkat – amelyben megjelenik a népmese, a néptánc, a szituációs szerepjáték és az interaktív mesejáték – támogatja többek között Berecz András is.

– Nem titkolt célunk, hogy nagy cégek támogatását elnyerve még több faluban, községben szerezzünk örömöt az apróságoknak székelyföldi dialektusban elhangzó, népmesei alapokra épülő történeteinkkel – árulta el Horti Zoltán.

KM-BM, SzA, PI


Fejleszti a képzeletet, megedzi az elmét

– A mesék nem csupán szórakoztatásra szolgálnak: a meseolvasás, a szülők hangja nyugtató hatással van a gyerekekre, az érzelmi intelligencia, a szókincs és a figyelem fejlesztésének az egyik legfontosabb eszköze, lelki táplálék, ami életre szóló nyomokat hagy bennük – foglalta össze a mese jelentőségét Lupák Éva.

– Természetesen az olvasott meséről van szó, hiszen annak máshoz nem hasonlító bensőséges hangulata, sajátos közege van, melyben meg lehet pihenni, le lehet zárni egy mozgalmas napot – tette hozzá a pszichológus, megjegyezve: a gyermek nemcsak a szülőre figyel a mesehallgatás során, hanem saját magára, vágyaira, fantáziáira, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, félelmei feldolgozásában.

– A meseolvasás másik nagy előnye a képernyőn nézett mesével szemben, hogy a gyerek nem egy kialakult képet kap, hanem maguk alkotják meg a történet helyszínét, a szereplőket. Ezzel saját magát, a fantáziáját dolgoztatja, s ez fejleszti az agykapacitását, készségeit és képességeit is. A tapasztalatok pedig azt mutatják, akinek kimarad az életéből a meseolvasással együtt járó, szülővel összebújós, intim légkör, ott nem fejlődik úgy a képzelet, az érzelem. A mesének mindig van valamilyen tanúsága, ez az életre, a leendő konfliktusokra készít fel. A mesetapasztalat segít, hogy felvérteződjünk a megküzdés képességével is.








hirdetés