A mesékben elrejtett élet és valóság

Akt.:
A mese vigaszt, megnyugvást és bátorságot nyújt, észrevétlenül formálja a személyiséget
A mese vigaszt, megnyugvást és bátorságot nyújt, észrevétlenül formálja a személyiséget
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A mindennapos mese érzelmeket fejleszt és olvasásra nevel.


Mikor és mit kapjanak meseélményként a gyerekek? A mese fontosságával, a mesélés szerepével egyre gyakrabban foglalkozik a pszichológus és a pedagógus szakma; a téma iránt érdeklődnek a szülők is. Nem véletlenül, hiszen hatással van a személyiség fejlődésre. A gyermek nyitott, befogadó lelke mindent elraktároz, és később – akár felnőtt korban – kifejti hatását.Esténként olvasni

– A mese az érzelmi intelligenciát fejleszti elsősorban, a szókincset bővíti, színesíti a képi és fantáziavilágot. Mesékre szükség van ahhoz, hogy a gyermek a világ dolgainak alakulását megismerje – mondta el a témában Lévai Ágnes Melinda pszichológus, s hozzátette: például a mesékben szereplő próbatételek rávezetik, hogy felnőtt korban is erőfeszítéseket kell tenni céljaink eléréséért.

Az ellentétek: a gonoszak és jók segítenek különválasztani a rosszakarókat és a segítő szándékú embereket. A happy enddel befejeződő történetek arra tanítanak, hogy a világ alapvetően igazságos. A gyermeki lélek bizakodását, a jóságba, az igazságosságba vetett hitét nem vehetjük el még akkor sem, ha később kiderül számára, hogy ez csak illúzió. A mesék mágikus, irracionális úton készítenek fel a felnőtt életre – emelte ki a szakember.

A pszichológusok szerint az sem mindegy, hogy milyen életkorban, milyen meseélménnyel találkozik a gyermek, sőt az olvasott és hallgatott mese a leghasznosabb.

– A jó mese mozgásba hozza a gyermek képzeletét, belső képalkotásra ösztönöz, ezért károsak a készen kapott képsorozatok, és azok hosszan tartó nézése, mert éppen az élmény varázsától fosztja meg a gyermeket, és blokkolja le a fejlődéshez szükséges készségek kialakulását – folytatta Lévai Ágnes Melinda. – Két-három éves korban olyan történeket érdemes választani, melyekben nincsenek gonosz szereplők. Kedveltek körükben az állatmesék, de ennél is hasznosabb, ha ismert, valós szereplőkkel, a hétköznap történései a téma: mit csinált ma anya, apa, mi történt a gyermekkel az oviban. Ezeket akár többször is érdemes újramesélni. A 4–5 évesek a tündérmesékhez vonzódnak.

Tanulságos történetek

Később élvezettel hallgatja a kalandos történeteket, a láncmeséket, ki tudja választani a kedvenceit, amit a szülő már unalomig olvasott, mégis a gyermeknek az jelent megnyugvást, biztonságot.

Az egészséges felnőtti lét kialakulásához szükség van a lélek pallérozására, hogy fejlődjenek társas kapcsolatainkban a viszonyulások, hogy megtanuljunk viselkedni bizonyos helyzetekben, hogy képesek legyünk önmagunkat érvényesíteni, konfliktusainkat megoldani, tehát megfelelő érzelmi érettséggel és készségekkel rendelkezzünk.

Az iskoláskorra már el tudják különíteni a valóságot a meséktől, egyre érettebbé válnak arra, hogy több nézőpontból is mérlegelni tudják a cselekményeket, a szereplők viselkedését, tulajdonságait, és véleményt is formálnak.

A felnőttek körében is van, aki szeret sztorizni, más inkább hallgatni a történeteket, amelyek mesélőként és hallgatóként is rólunk szólnak, megismerjük egymást, viszonyulásainkat, és egyfajta tükröt tartanak elénk.

– A nehéz élethelyzetekben átélt traumák során is jó társ a mese: gyógyítanak, biztatnak, erőt adnak és segítenek feldolgozni a félelmet, fájdalmat egyaránt – mondta el a pszichológus.

KO








hirdetés