A méz és a méhek védelmében

Folyamatosan nő az országban és a megyében is a méhészetek száma
Folyamatosan nő az országban és a megyében is a méhészetek száma - © Illusztráció: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa vagyunk, több mint 20 ezer méhész dolgozik hazánkban.

– A méhészeti ágazat helyzetének javításával azért nagyon fontos foglalkozni, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés, a zöldség és gyümölcstermesztésnek pedig a 84 százaléka függ a beporzástól – fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Erdős Norbert.

A Fidesz európai parlamenti képviselője(EP) több mint két évet szánt arra, hogy a méz, a méhészek és a méhek, valamint a fogyasztók védelmében elkészüljön az európai Méz-jelentés. Az ágazat helyzetével foglalkozó dokumentum előterjesztője szerint a mézjelentés Magyarország számára azért bír különös jelentőséggel, mert az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa vagyunk, több mint 20 ezer méhész dolgozik hazánkban, s a magyar méz 75 százaléka uniós piacon talál gazdára.

Az akácméz hungarikum

– Az EU-nak nemcsak fel kell vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például a harmadik országokból és Kínából behozott mézekkel, hanem meg is kell védenie azokkal szemben, mert a 20 százalékuk hamisított, ami rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban dolgozó méhészeknek – jelentette ki Erdős Norbert, hozzátéve: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban.

– Meg kell változtatni a mézcímkék tájékoztató szövegét is, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak. Jelenleg az „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” címke nem ad pontos információkat, inkább megtévesztő – vélekedett az EP-képviselő.

– Nemcsak a méz, hanem a méhek védelmére is külön hangsúlyt helyez a jelentés, a növényvédő szerek túlzott és nem megfelelő használata ellen hatékonyan kell fellépni, de a magyar méhészek érdekeinek védelme kiemelt feladat, ahogy az is, hogy az uniós és hazai támogatásuk növekedjen – hangsúlyozta Erdős Norbert. Az EP február 28-án plenáris ülésen tárgyal a mézjelentésről, ezt követően az EP-képviselők március 1-jén szavaznak a dokumentumról.

– Az akácméz hungarikum, megyénk pedig az akácfák megyéje, az akácméz a méztermelés 70-80 százalékát adja – mondta dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, s hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy a magyar emberek több mézet fogyasszanak, mert a méz maga az egészség.

– Záhonyban van ellenőrző pont, így az ukrán mézeket tudjuk vizsgálni, fontos lenne, hogy az EU minden külső határán is ellenőrizzék, mi kerül be az unóba – mondta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, s kiemelte: nagyon fontos, hogy a politika a méhészek, a méztermelés mellé állt. Az Európa Tanács tagjaként úgy vélte, a tanács jelentésével plusz támogatást, megerősítést adhatnak a Méz-jelentésnek.

Szükség van a jelentésre

A sajtótájékoztatón jelen lévő Hok József, a Nyíregyházi Méhész Egyesület elnöke és Kovács Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei méhészeti szaktanácsadó is azt emelte ki: az országban és megyénkben is folyamatosan nő a méhészetek, a méhcsaládok száma, a 2. legnagyobb mézelőállító megye vagyunk.

– Nekünk óriási szükségünk van erre a mézjelentésre, a megélhetésünket kell jelentse – mondta Hok József; Kovács Csaba annak a reményének adott hangot, hogy a jelentés végre rendet tehet az európai mézpiacon, hozzájárul a fenntartható uniós mezőgazdasághoz, melyben nagyon fontos szerepe van a méheknek.

KM








hirdetés