„A mi életünkben nincs vakáció” – Interjú: Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével

Akt.:
Galló Istvánné
Galló Istvánné
Nyíregyháza – Pénteken Újfehértón és Nyírbátorban, hétfőn Nyíregyházán járt az egyébként budapesti „mozgalmár”.

Galló Istvánné a pedagógus érdekvédelem emblematikus személyisége hosszú évek óta regénybe illő módon, Don Quijoteként harcol, és bár a malmok lassan őrölnek, az apró sikereket is nagy becsben tartja. Hétfőn Nyíregyházán készségesen válaszolt a Kelet-Magyarország kérdéseire, pedig meglehetősen zaklatott napok, hetek, hónapok után van.

Fáradtnak tűnik…

Galló Istvánné: Mi tagadás, nem vagyok friss. De ez hozzátartozik a mindennapjaimhoz. Jövök, megyek, „turnézok”, teszem a dolgomat. Szabolcs-Szatmár-Beregben egyébként is otthonosan mozgok.

Bár budapesti lakos, pénteken Újfehértóra és Nyírbátorba látogatott, most pedig Nyíregyházán beszélgetünk. Eközben a pedagógusnapot is ünnepelhette. Milyen impulzussal gazdagodott?

Galló Istvánné: Például azzal, hogy meghívtuk a járási tankerületi vezetőt Bátorba, de nem jött el, pedig tényleg szívesen láttuk volna. Mindenesetre a távollétének súlyos üzenete van.

Komolyan veszi a kormány?

Galló Istvánné: Nézze! Éveken át voltam megyei titkár, 2008-tól pedig vezetem a Pedagógusok Szakszervezetét. Megéltem sok helyzetet. Ami most uralkodik az oktatás területén, az nem jó. A tanulói teljesítmények romlása összefüggésben van azzal, hogy az új nemzeti alaptanterv bevezetése óta jelentősen nőtt a tananyag, az óraszám. Ilyen feltételek mellett sem a tanulótól, sem pedig a pedagógustól nem lehet elvárni a minőségi munkát. Noha az egynapos országos sztrájkunk sikeres volt, nem járt kézzelfogható eredménnyel. Nem tudtunk nyomatékot adni a követeléseinknek, azokat nem fogadta el a kormány. Az általunk megfogalmazott 25 pontból legalább 20-at szerepeltetni kellett volna a vonatkozó kormányrendeletben, azonban ez sem történt meg.

Az elmúlt hónapok eseménysorát látva, hangsúlyos szerepet kapott Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, és a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele. Hol a helye ebben a folyamatban a Pedagógusok Szakszervezetének?

Galló Istvánné: Jó, hogy ezt firtatja, mert elég sok információt összemostak. Az általunk szervezett fórumra novemberben százötvenen jöttek el, ahol tételesen felsoroltuk, hogy mi a bajunk a közoktatás jelenével. A decemberi kongresszusunkon három fontos dokumentumot fogadtunk el. Először egy részletes jelentésben feltártuk a gondokat. Másodszor nem értük be ennyivel, a segélykiáltás mellett tételesen taglaltuk, hogy szerintünk mi lehet a megoldás. Harmadszor pedig olyan határozat született, amely felhatalmazott arra, hogy mihamarabb kezdeményezzek tárgyalást a kormánnyal a tarthatatlan helyzet normalizálására. Sokan a civil szervezeteknek tulajdonítják az engedetlenségi mozgalmat, én azért csendesen megjegyzem, hogy mi igenis tevékenyen részt vállaltunk a szervezésben, és bizony tőlünk indult el a sztrájkmozgalom előszele.

A vihar nem söpörte el a bírált Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), viszont elindította az átalakítási folyamatot. Szimpatikus az újítás?

Galló Istvánné: Korántsem. Az nyilvánvaló, hogy a kormány is ráébredt: át kell alakítania a rendszerét. Ám a központosító filozófia dominál a jövőben is. Amikor a Klik-kel tárgyaltak, és az intézményvezetők önálló gazdálkodási jogkörét, a munkáltatói jogkört kérték vissza, akkor szó sem volt arról, hogy januártól újabb feladatot von magához a központ. Ez meglepetésszerűen érte az önkormányzatokat, ugyanis információim szerint előzetesen nem egyeztettek velük. A Klik által működtetett iskolákkal igen sok gond volt, ellenben az önkormányzatok működtette intézményeknél nem hallottunk olyanról, hogy nem fizették volna ki a gázszámlát vagy a karbantartást ne végezték volna el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyal a civil közoktatási platform képviselőivel. Miért maradnak távol az effajta együttműködéstől?

Galló Istvánné: A sztrájkmozgalomban betöltött szerepünk miatt sem veszünk részt a köznevelési kerekasztal munkájában. Nem kívánom minősíteni az ott folyó munkát, pusztán megjegyzem: a kormány ezáltal legitimizálja az elképzeléseit.

Néhány nap, és itt a tanév vége. Nyugodt lesz a pihenés?

Galló Istvánné: Pihenés? A mi életünkben nincs vakáció. A megszokott, háromnapos tanévnyitó előtti országos testületi ülésünk helyett már ebben a hónapban rendkívüli, kétnapos összejövetelt tartunk, hogy mihamarabb összegezzük az eredményeket és az eredménytelenségeket. Tükörbe kell néznünk ahhoz, hogy meghatározzuk a céljainkat. Meg kell felelni a tagságunk elvárásainak, a pedagógusszakma presztízse, azon belül pedig a gyermekek jövője a tét.
Ladányi Tóth Lajos








hirdetés