“A migránsok csak eszközök”

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok a Jósa András Múzeumban tartott érdekfeszítő előadást
Dr. Böröndi Gábor dandártábornok a Jósa András Múzeumban tartott érdekfeszítő előadást - © Fotó: KM
Nyíregyháza – “Az a baj a migrációval, hogy nem tudjuk, kik érkeznek Európába.” Interjú Dr. Böröndi Gáborral, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettesével, a honvédség szárazföldi haderőnemének a vezetőjével.

A közelmúltban Nyíregyházán tartott előadást az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, aki egyben a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének a vezetője. Elmondta többek között, hogy Németországban nemrég megerősítették: 350–400 ezer embert nem találnak, holott bizonyosan itt tartózkodnak. Márpedig a nem kontrollálható helyzet hatalmas biztonsági kockázatot jelent. Nem arról van szó, hogy közülük mindenki terrorista, de megtörténhet, hogy állandó jövedelem hiányában törvénytelen eszközökhöz folyamodnak, ráadásul egy bűncselekmény esetén ilyen körülmények között lehetetlen az elkövető nyomára bukkanni. Egyébként pedig senki nem mondja azt a migránsokról, hogy egytől egyig bűnözők. Dr. Böröndi Gábor szerint ezek az emberek sokkal inkább eszközök, akiket nyomásgyakorlásra használnak.

Mondhatjuk, hogy Európában háború dúl, csak sajátos eszközökkel?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Én inkább úgy fogalmaznék, Európa olyan biztonsági kihívással küzd, ami két dologra vezethető vissza. Az első könnyen felismerhető és definiálható, ez pedig Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozása. A másik, az illegális migráció, ami inkább tünet, méghozzá Afganisztán, Irak, Szíria, Mali, Szomália és a többi válsággóc tünete, ahol a nemzetközi haderők a konfliktusokat nem tudták felszámolni. Az illegális migráció azért súlyosan aszimmetrikus kihívás, mert a fegyveres erőknek nehéz egy olyan szemben álló félre reagálni, aki – amellett, hogy megtagadja a regisztrációt, s elutasítja a beléptetési szabályokat – még fegyvertelen is. Akik ezt az egészet mozgatják – amiben az ember­csempész-hálózatok mellett egészen biztosan vannak külföldi állami szereplők is –, tisztában vannak ezzel, s alaposan ki is használják a helyzetet.

Mindez átfordulhat fegyveres összetűzésbe?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Az illegális migráció összetétele nagyon heterogén, mivel több államból jönnek, ezért nem valószínű az egységes katonai fellépés. Egyes elemei vagy csoportjai fegyveres konfliktust kezdeményezhetnek, de önmagában a fegyveres támadás nem érdekük. Jól tudják, ha köztörvényes bűncselekményt követnek el a tiltott határátlépésen túl, annak az esélyét is elveszítik, hogy bármikor Európa földjére léphessenek.

A híradások szerint a terroristák 70 százaléka is migránsként érkezett Európába.

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Sokan félreértik a helyzetet és azt gondolják, hogy főleg magányos elkövetőkről van szó, pedig nem így van. A terror jelenlegi struktúrája sejtszerű, ami azt jelenti, hogy az elkövetők nincsenek közvetlen kapcsolatban, de ez is az alapvető biztonsági érdekük. Viszont bizonyított, hogy az európai merénylőknek az Iszlám Állam támogatást tud nyújtani. Azok a Kalasnyikovok, amiket a párizsi merényletek során használtak, Bosznia-Hercegovinából származnak. A robbanóanyagok beszerzéséhez, a robbanóövek elkészítéséhez, a gépjárműbérléshez, a fegyverek becsempészéséhez komoly logisztikai hálózatra van szükség. Kiképzett emberek kerültek be Európába, ez teljesen bizonyos.

A vidéki emberek hálával tekintettek a katonákra, de a városokban élők mintha könnyebben legyintenének az egészre.

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Az emberek hozzáállása régiónként eltérő. A statisztikákból kiderül, hogy a lakosság 5 százaléka találkozott migránsokkal, a többiek a sajtóban olvastak róluk, s a televízióban látták őket. Nyilván, az átrakó­állomásoknak köszönhetően a középvárosokban is megjelentek, így például Nagykanizsán vagy Letenyén, s Szegeden is érezhető volt egyfajta feszültség. Ahogy az ország belseje felé haladunk, egyre inkább elhalványulni látszik az ezzel kapcsolatos félelem. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a migránsok a földrajzi fekvéstől függetlenül bárhol és bármikor megjelenhetnek, mivel még közel sem vagyunk a válság végén.

Nemrég Magyarország konkrét fenyegetést is kapott. Mennyire lehet ezt komolyan venni?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: A Magyar Honvédség, a rendőrség és a terrorelhárító szervek ezt a fenyegetést nagyon komolyan veszik. Ha felkészültek vagyunk, megelőzhetjük a támadásokat, rosszabb esetben legalább a károkon enyhíthetünk. Magyarország reagálóképessége összeurópai viszonylatban is jónak mondható, s minden olyan óvintézkedést megtettünk, ami az adott helyzetben indokolt és szükséges.

Vajon meddig tarthat ez a sajátos „háborús” helyzet?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: A válság végét leginkább az tudja megjósolni, aki már látja a megoldást, és ismeri az ahhoz vezető utat. Amíg nincs megfelelő európai válasz erre a helyzetre, addig azt kell feltételeznünk, hogy egy elhúzódó folyamat elé nézünk.

Korábban 350–400 ezer olyan migránsról beszélt, akiről azt sem tudják, hol vannak. Nálunk lehetnek belőlük?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Aki a magyar határon átjött, azt regisztráltuk, illetve továbbszállítottuk, s folyamatosan végrehajtunk mélységi elfogásokat is. Mivel a honvédség felderítőrendszere nagyon hatékonyan működik, az embercsempész hálózatok bármilyen jól felszereltek, nem vehetik fel a versenyt a katonasággal. Az 55-ös út magasságában gyakorlatilag mindenkit összeszedünk. S a helyi lakosság azokon a településeken is azonnal jelez – ha eltérő kultúrájú, ismeretlen, más nyelvet beszélő, idegen emberek jelennek meg –, ahol nem épült még ki ideiglenes határzár.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország április 21-i számában és a kelet.hu-n.








hirdetés