A miniszterelnök jövőre jelentős növekedést vár
A kormányváltás évében a költségvetést konszolidáltuk, tavaly rendbe tettük az adórendszert – arányos adórendszert vezettünk be, és bevontuk a közterhek viselésébe a bankokat és a multicégeket is – emlékeztetett az előző két év jelentős eredményeire a miniszterelnök. Majd ezt mondta: miután az európai válság miatt a bankok nem hiteleznek elegendő mértékben, idén megteremtjük a gazdaságfejlesztés finanszírozásának kereskedelmi bankokon kívüli rendszerét: fejlesztjük a Magyar Fejlesztési Bankot, új rendszerben működtetjük a garanciaintézeteket, az Export-Import Bankot új pályára állítjuk, és agrárbankot hozunk létre állami szerepvállalással. Tehát létrejön a pénzügyi finanszírozás kereskedelmi bankoktól független intézményrendszere. Az is fontos cél, hogy 2012 végén ne tartozzunk a recesszióban lévő európai országok közé, 2013-ban pedig be akarunk lépni a legdinamikusabban növekedő európai gazdaságok sorába, s ott is az élmezőnyhöz akarunk tartozni. 2013-ban már jelentős gazdasági növekedéssel lehet számolni – mondta Orbán Viktor.
Szükség van a keleti nyitásra
A Richter Gedeon gyáravatóján járt Debrecenben április 19-én Orbán Viktor miniszterelnök, s interjút adott az Inform Média lapcsoport számára.
Lendületesen indultak tavaly a kínai gazdasági kapcsolatok, de úgy tűnik, mintha az együttműködés megtorpant volna. Mi a magyarázat erre?
Orbán Viktor: Egy kapcsolatrendszert soha nem az minősít, hogy az mennyire harsány. A kínai-magyar kapcsolatok korábban meggyengültek, de most újra erősek. Nekik határozott elképzelésük van arról, hogy hol lesz a helye a jövő világgazdaságában Közép-Európának és Magyarországnak. Fantáziát látnak a térségben, előre is küldték a zászlóshajóikat: az egyik az informatikában és távközlésben erős Huawei, a másik a vegyiparban érdekelt Wanhua. Ezekkel a cégcsoportokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, újabb beruházásokról és bővítésekről egyeztetünk. A nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk, EU-tagok, NATO-tagok vagyunk, de szükség van keleti nyitásra: Kína, India, Szaud-Arábia, Oroszország, Azerbajdzsán kiemelt célpontja a magyar gazdaságpolitikának.
Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU leginkább elmaradott régiói közé tartozik. Nem volna indokolt célzott felzárkóztatási programokat indítani?
Orbán Viktor: Sokfajta gondolat és terv létezik arról, hogyan kell az elmaradott térségeket fejleszteni. Debrecen és Nyíregyháza sikeres város, a következő sikertörténet pedig Miskolc lesz. Sokkal több ott a potenciál és az életerő, mint amit eddig felszínre tudtunk hozni. De vannak kevésbé fejlett közepes városok és elmaradott térségek. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló döntések során, valamint a startmunkaprogramok kidolgozásakor már 2011-ben is a népesség arányán felül juttattunk forrásokat ebbe a régióba, és ez történik 2012-ben is.
Nem kell-e attól tartani, hogy a kórházak, iskolák államosítását követően számos kis- és középvállalkozás megy tönkre, mivel a központosíott közbeszerzéseken az óriáscégek pályázhatnak nagyobb eséllyel?
Orbán Viktor: Az elmúlt két évben folyamatosan tolódik el a sikeres közbeszerzések aránya a kis- és közepes vállalkozások irányába. A nyertes pályázók 75-80 százaléka közülük kerül ki, így a közbeszerzési összegeknek 45-50 százalékát ők viszik el. Az arány fokozatosan javul, és fontosnak tartom, hogy ez így is maradjon. A nagy intézmények, kórházak, iskolák esetében pedig főképp olyan területeken kerül sor központosított közbeszerzésre – áramvásárlás, fűtési rendszerek kiépítése, nagy informatikai rendszerek fejlesztése – amelyeken a kisebb cégek eleve nem tudnak szerepet vállalni.
A jelenlegi építőipari válság idején is változatlanul előfordul, hogy a fővállalkozók nem, vagy csak nagy késésssel fizetik ki az alvállalkozókat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni?
Orbán Viktor: Már most sem szabadna, hogy így legyen, mert a január 1-jétől hatályban lévő közbeszerzési törvény szerint a fővállalkozó legfeljebb két lépésben adhatja lejjebb a munkát. Meg kell néznünk a tapasztalatokat, amikor már egy éve hatályban lesz a törvény. Ha szükséges, akkor további döntéseket hozunk az alvállalkozók védelme érdekében.
Itthon és Európában is egyre jobban cseng a Csokonai Színház neve, ám Debrecenben évek óta befejezetlen az új színházi épület. Lesz-e ereje a kormánynak belátható időn belül e cél támogatására?
Orbán Viktor: Igen izgalmas és érdekes tárgyalássorozatban vagyok a polgármesterrel ebben az ügyben. Erős érvük, hogy a 2000-es évek közepén futó színházfejlesztési programból az előző kormányok kihúzták Debrecent, és ezt a város joggal sérelmezi, ezért keressük a megoldást. Gondolom, július környékére, vagy legkésőbb szeptemberre le tudjuk zárni a tárgyalásokat. Én mindenesetre bizakodó vagyok!
A kormányváltáskor két hetet kértek a közbiztonság rendbe tételére. Mennyire elégedett most a helyzettel?
Orbán Viktor: Az ember nem lehet elégedett, amíg egyetlen sértett is van. Inkább egy reális mércét tűznék ki. Az első feladat az volt, hogy elegendő rendőr legyen. A hivatalba lépésemkor ugyanis háromezren hiányoztak ahhoz, hogy elfogadható közbiztonságot tudjunk garantálni. Most háromezerrel több rendőr szolgál, mint amikor átvettük a kormányzást. Jelenleg a munka logikus megszervezésnek fázisában vagyunk. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy minden településen kell lenni körzeti megbízottnak, ahol pedig magasabb a bűncselekmények száma, például a nagyvárosokban, ott megerősített rendőri egységeknek kell működni.
Ellátogat-e Debrecenbe az Úszó Európa-Bajnokságra?
Orbán Viktor: A polgármester meghívott, a szövetség elnöke a lelkemre kötötte, hogy jöjjek. Szívesen meg is teszem, de az ország éppen aktuális állapotától függ, hogy belefér-e az életembe egy nap, amit nem munkával töltök
Szabó Katalin | Fotó: Derencsényi István
