“A napi megélhetésre kell a pénz…” – Szétnéztünk a szabolcsi zacikban

Akt.:
A kölcsönfedezetként felkínált tárgyak értékét, illetve a kölcsön összegét a becsüs határozza meg, a hitel megtérülésének biztonságát szem előtt tartva
A kölcsönfedezetként felkínált tárgyak értékét, illetve a kölcsön összegét a becsüs határozza meg, a hitel megtérülésének biztonságát szem előtt tartva - © Illusztráció: Sipeki Péter
Nyíregyháza, Nyírbátor – A „zaciba” betérők közül sokan kamu nevet és címet adnak meg az adatfelvételkor.

Ha kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségek adódnak az ember életében, és nem tud, vagy éppenséggel nem akar a magas kamatot diktáló hitelintézetekhez fordulni személyi kölcsönért, valamint a rokonság és a szomszédok sem jöhetnek számításba, akár úgy is dönthet, hogy elzálogosítja értékeit. Természetesen ennek a legális pénzszerzési lehetőségnek is megvannak a maga szabályai, költségvonzatai és kockázatai.

Míg korábban a zálogházak szinte minden piacképes, értéket képviselő tárgyra folyósítottak kölcsönt (ékszer, festmény, szőrme, porcelán, műszaki cikkek), a beadott kincsek legtöbbje manapság 8-24 karátos arany ékszer.

Amióta az ügyfelek nem őrizhetik meg az inkognitójukat, sokakat visszatart a szégyenérzet.

Egyre többen nyitnak be a zálogházak ajtaján, hogy némi készpénzért cserébe, ha ideiglenesen is, de megváljanak féltve őrzött értékeiktől. Egyesek azért, mert túlköltekeztek az ünnepek alatt, mások éppúgy anyagi gondokkal küzdenek, mint bármelyik más hónapban, de nem tudnak gyorskölcsönért folyamodni egyetlen pénzintézetnél sem.

– A napi megélhetésre kell a pénz… – mondta szemlesütve Katalin, amikor arról kérdeztük, miért lépett be a zálogházba egy maréknyi aranyékszerrel. – Valamikor megvettük, mert megtehettük, most meg vagy eladjuk, vagy zálogba adjuk, hogy kisegítsen a pénzügyi bajból. Három gyerekünk van, nyögjük a lakáshitelt, én minimálbért keresek, a férjem meg rokkantnyugdíjas – suttogta, majd sírva tette hozzá: mindig attól fél, hogy egyszer eljön a pillanat, amikor már nem fogja tudni kiváltani a kincseit.

– Egy része ezeknek családi örökség – mutatta a gyűrűket és nyakláncokat. – A zálogházi alkalmazott 72 ezer forintot ajánlott a zálogba helyezésük esetén. Elfogadtam, mi mást tehettem volna. Pár hét múlva visszajövök értük – jegyezte meg a családanya kifelé menet, és a táskája mélyére rejtette a zálogjegyet és a bankókat.

Visszasírják az inkognitót

– Amennyi új ügyfelünk van, legalább ugyanannyit el is veszítünk, mert sokan nem tudják kiváltani az értékeiket – mondta a névtelenséget kérő nyíregyházi kis zálogház vezetője. – A hozzánk betérő emberek nagy része szegény, egyszerű munkásember vagy éppen munkanélküli. Jellemzően a hónap második felében jelennek meg a zálogházban, hogy értékeiket itt hagyva kihúzzák a következő fizetésig. Télen mindig többen jönnek, minden bizonnyal a magasabb anyagi terhek miatt, de megérezzük a forgalom növekedésében a nagyobb ünnepeket is, különösen a karácsonyt – mesélte a középkorú vállalkozó, majd megjegyezte: a „zacinak” eddig az volt a legnagyobb erénye, hogy mindenki megőrizhette az inkognitóját, ám egy törvényi szigorítás miatt elvileg minden ügyfelet azonosítaniuk kell. – Sokan kamu nevet és címet adnak meg, tudjuk jól. A személyes iratait csak akkor kötelező bemutatnia a zálogba adónak, ha hárommillió forintos érték felett zálogosít el tárgyakat. Erre ezen a környéken semmi esély… – magyarázta.

Tévhit, hogy a zálogházakba csak azok visznek be arany ékszereket, akik megszorulnak, és gyorsan hitelre, készpénzre van szükségük.

– Ma már a zálogházak úgy működnek, mint egy „piac” – nyilatkozta lapunknak egy nyírbátori zálogfiók tulajdonosa. A tehetősebb emberek zálogból visszamaradt, felújított tört aranyat vásárolnak, különleges, egyedi régiségeket cserélnek, értékes tárgyak után kutatnak, s találnak is – tette hozzá a becsüs. Amikor az üzlet forgalmáról érdeklődtünk, elmondta: messze nem „fut úgy a szekér”, mint a gazdasági válság idején, amikor a jól menő vállalkozások is gyakorta megfordultak náluk. Mióta a pénzmosás elleni átláthatósági szabályoknak megfelelően azonosítaniuk kell az ügyfeleket a hitelügyletnél, eltűnt az anonimitás, a szégyenérzet pedig sokakat távol tart a zálogháztól.

Akár félmilliót is kaphat

Egy másik belvárosi zálogházba is betértünk Nyíregyházán, ahol megtudtuk: 12,8%-os kamattal, 14%-os késedelmi kamattal, 3,7%-os kezelési pótdíjjal és egyszeri, 4% prolongálási/hosszabbítási díjjal kell kalkulálniuk az üzletbe betérőknek, s minimum 2000, de akár félmillió forint zálogkölcsön is ütheti a markát egy-egy ügyfélnek, közel 40% teljes hiteldíj mutató (THM) mellett.

Kérdések és válaszok

A BÁV Pénzügyi Zrt. nyíregyházi zálogházának vezetője a cég kommunikációs osztályához irányított minket, ahonnan kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk.

Milyen tárgyakat fogadnak el zálogul?

Arany, ezüst ékszerekre és tárgyakra, befektetési célú aranytömbre, fém karórára, márkás porcelánokra, műtárgyakra, valamint festményekre folyósítunk zálogkölcsönt:

Mennyi idő alatt kell visszafizetni a kézizáloghitelt?

A kölcsön visszafizetésére az ügyfél által választott (30, 60 vagy 90 napos) futamidőn belül, az általános díjtételek megfizetése mellett lehetséges. Ha a zálogba adó a futam­idő alatt visszafizeti záloghitelének egy részét, akkor azt előtörlesztésként kezeljük, és nem terhelik sem prolongálási, sem más költségek, sőt kölcsöne csak a fennmaradó tartozás összege után kamatozik tovább. A társaság a kézizáloghitelek esetében a kölcsön lejáratának napját követő hónap utolsó napjáig türelmi időt ad, vagyis nem értékesíti a zálogtárgyat, így az ügyfelek ebben az időszakban még rendezhetik az ügyletet. A türelmi idő ugyanakkor késedelmes időszaknak számít, ami egyéb fizetési kötelezettséggel járhat.

KM-BM,KO,PI








hirdetés