Merkely Béla: Magyarországon valóban alacsony az átfertőzöttség mértéke

Magyarországon alacsony az új típusú koronavírussal való átfertőzöttség, 10 ezer ember közül mindössze háromnál mutattak ki megbetegedést, de csak egyikük nem tudott a fertőzéséről – derült ki az országos reprezentatív felmérésből, amelyet a négy orvosképző egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal végzett. A vizsgálat megerősítette, hogy a nyár nyugodtabb lesz a járványügy szempontjából, de ősszel ismét szükség lehet egy felmérésre – írja a Magyar Nemzet.

A koronavírus-átfertőzöttséget vizsgáló országos reprezentatív felmérésben rekord magas, 67,7 százalékos volt a részvételi arány, ami jól tükrözi a lakosság hozzáállását – jelentette ki Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón szerdán.

A felmérés szerint tízezer személy közül három pozitív eset volt, de arányaiban közülük kettő kórházban volt és csak egy nem tudott a betegségéről – hangzott el. Vagyis azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az átfertőzöttség nagyon alacsony – hangsúlyozta Merkely Béla, hozzátéve: ezekből tudták, hogy nyáron kedvező járványügyi helyzet várható. A behurcolt esetek azonban bármikor okozhatnak fellángolást, elég körülnézni a környező országokban – hívta fel a figyelmet. A következő keresztmetszeti szűrést szeptember végén – október elején végezhetik el, de csak akkor, ha tényleg szükséges.

„Az orvosképzésben mindennapi gyakorlatot szerzett és szaktudásában is kiemelkedő négy egyetem – Szeged, Pécs, Debrecen, Budapest – a nemzet őrszemeivé vált” – hangsúlyozta a rektor. Emlékeztetett, április utolsó hetében már a kormányt és a lakosságot is a korlátozó intézkedések lazítása foglalkoztatta, hiszen hazánkban nem volt tömeges fertőződés a nyugat-európai országoktól eltérően, de voltak intézményi fertőzések, gondoljunk csak az idősotthonokra és néhány kórházra. Azonban ahhoz, hogy az enyhítésekről biztonsággal döntsenek, biztos adatok kellettek, hogy mennyi az átfertőzöttség és az aktív pozitív eset – tette hozzá.

Merkely Béla elmondta, az országos kutatásban a 14 éves vagy annál idősebb magánháztartásban élőket vonták be, hazánkban ez nyolcmillió lakost jelent. Közülük választottak 17 ezret mintaként. Összesen 2600 embert nem sikerült elérni, 10 575-en elmentek a tesztelésre, amely vérvételből, illetve az orrgaratból vett vírusmintából állt.

A vizsgálat részét képező kérdőívet 12236-an töltötték ki, a vírus antitestét és RNS-ét kimutató vizsgálatra 10575-en mentek el. 10 474 esetben volt kérdőív és teszt is. A részvételi arány tehát 67,7 százalék volt.

Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke elmondta, a kérdőív rákérdezett, hogy a kitöltője találkozott-e karanténra kötelezett emberrel. Ez alapján 10 ezerből 114 a becsült száma azoknak, találkoztak karanténra kötelezett emberrel és átestek a betegségen és 66 a szeropozitívak száma azok között, akiknek nem volt a kontaktjai között karanténra kötelezett.

Megjegyezte: magas a fertőzésen átesettek száma a kérdésre nem válaszolók között is, aminek az lehet a magyarázata, hogy az emberek nem szívesen vallják be, hogy kontaktjaik miatt megfertőződhettek.

Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke ismertette: a vizsgálaton kimagasló, 75 százalékot meghaladó volt a részvételi arány Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, illetve Békés megyében és 74,6 százalékos Pest megyében. Hozzátette: az összes többi megyében is 60 százalék körül volt a részvétel, ami jelzi, hogy a magyar lakosság kíváncsi volt arra, hogy megfertőződött-e.

A régiónkénti becsült átfertőzöttség adatit ismertetve közölte: Közép-Magyarországon 4,9 tízezrelék, az Alföldön és Észak_Magyarországon 2,2 tízezrelék, a Dunántúlon 1,8 tízezrelék a PCR-pozitív esetek száma. A fertőzésen átesettek becsült száma Közép-Magyarországon 79 tízezrelék, a Dunántúlon 67 tízezrelék, az Alföldön és Észak-Magyarországon 60 tízezrelék.

Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke az életkori sajátosságokról szólva elmondta: míg a keleti országrészben elsősorban az idősek fertőződtek meg, az ország dunántúli és középső régiójában a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Ennek oka az lehet, hogy a „mobilisabb”, a határon is átjáró csoport, amely megfertőzött, elsősorban a nyugati és a középső régiókban él.

A fertőzöttek számában az 50 felettiek dominanciája mutatható ki, míg az átfertőzötteknél nincs szignifikáns különbség az egyes korosztályok között – mondta, hozzátéve, hogy azért a „tendencia egyértelműen az idősebb korosztály felé mutat”.

A férfiak és nők száma közel azonos, vagyis az átfertőzöttséget Magyarországon a nem befolyásolta a nem – tette hozzá Lengyel Csaba.

Merkely Béla beszélt arról is: a dohányzás nem befolyásolja a kitettséget a koronavírus-fertőzésnek, ugyanakkor bizonyos társbetegségek, elsősorban a szívbetegségek, a magas vérnyomás és egyéb krónikus tüdő, vese és májbetegségek kockázati tényezőt jelentenek.

A kérdőív alapján megállapítható, hogy a szaglás és az ízérzékelés zavara, valamint a testszerte jelentkező erős izomfájdalom speciális tünete a koronavírus okozta megbetegedésnek – mondta az SE rektora.

Merkely Béla azzal zárta összefoglalóját: a H-UNCOVER vizsgálat a magyarországi járványgörbe lefelé ívelő szakaszában, 50 nappal a korlátozó intézkedések meghozatala után készült, és eredményei reprezentálták az időben meghozott intézkedések hatását és megalapozták az újranyitást.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, a más országokból behurcolt fertőzés bármikor okozhat „járványfellángolást”, különös tekintettel arra, hogy a környező országokban, Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában, Albániában magas a fertőzöttek száma.

Borítókép: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszél az egyetem vezetésével májusban végzett H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrés (COVID-19) végleges eredményéről tartott sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetemen 2020. július 1-jén.