A nemzeti összetartozás napja Nyíregyházán

A nemzeti összetartozás napja Nyíregyházán
© Fotók: Racskó Tibor
Nyíregyháza – “Trianon sebeit az idő bekötözte, de a vér átüt még mindig a sebeken.”

– A tízórai harangszó szinte észrevétlenül belesimult a megyeszékhely fölötti égbe, nem úgy, mint kilencvenhat évvel ezelőtt, amikor szerte Csonka-Magyarországon a nemzeti sorstragédiát siratták a harangok – ezekkel a szavakkal kezdődött a megemlékezés, amelyet a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak pénteken a megyeházánál. Az ünnepségen – amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza és a megye önkormányzata szervezett – elhangzott: Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem szembesítették őket a történtekkel, ma viszont már méltón emlékezhetünk; mióta június 4-e nemzeti emléknap, nem az elszakítottságot jelképezi.

Kozma Péter megyei kormánymegbízott felidézte, kilencvenhat éve az ország területének kétharmadát elveszítette és a magyarság egyharmada rekedt a határon kívül, majd emlékeztetett: hazánk Trianon után talpra állt, sőt a két világháború között gazdasági csodát vitt véghez.
– Június negyedike és a Nagy-Trianon-kastély a nemzet legnagyobb, visszafordíthatatlan tragédiájának jelképei – mondta ünnepi beszédében Szeszták Oszkár. A megyei közgyűlés elnöke úgy véli: a csonkítás okozta sebekre némi gyógyírt jelent a kettős állampolgárság intézménye, amellyel eddig több mint egymillióan éltek. – A határon túli magyarok is szellemileg, anyagilag egyaránt gyarapodó anyaországot szeretnének látni, nem pedig kishitűséget, beletörődést és önsajnálatot – tette hozzá.

Az ünnepség résztvevői a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanulóinak énekében gyönyörködhettek, a Pálcát törtek fölötte című emlékműsort is az intézmény színjátszóinak előadásában láthatták.

Az ünnepség zárógondolatait dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere fogalmazta meg.

– A magyar állam fennállásának 920. évében léket ütöttek a nemzet lelkében. Már akkor számítottak arra, hogy Trianon további konfliktusokat szül, a mi felelősségünk a jó kapcsolat fenntartása a szomszédos országokkal – az ottani magyarság érdekében is.

Ezután a történelmi egyházak képviselői léptek a mikrofonhoz egy közös ima erejéig. Végezetül megye és a város elöljárói – a hagyományoknak megfelelően – egyetlen közös, Nagy-Magyarország alakú, nemzetiszínű virágcsokrot helyeztek el a megyeháza falán, a Trianon-emléktábla alatt.








hirdetés