A Nemzeti Pedagógus Kar nem támogatja a differenciált béremelést

Budapest – A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem támogatja, hogy a pedagógus béremelés utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, a mértékéről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntsenek – közölte a kar elnöksége pénteken az MTI-vel. Az NPK azt is javasolja, hogy a szakgimnáziumok bevezetését egy évvel halasszák el.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön, a köznevelési kerekasztal ülése előtt beszélt arról, hogy a kerekasztal javaslatára megfontolandó a jövő évi béremelés differenciálása.

A NPK elnöksége jelezte: a köznevelési kerekasztalon a pedagógusokat képviselő Nemzeti Pedagógus Kar ezt az elképzelést sem az érintett munkacsoportok megbeszélésein, sem a plenáris ülésen nem javasolta, sőt kifejezetten ellenezte és a jövőben sem támogatja.

Kitértek arra is, hogy a kerekasztal pedagógusfoglalkoztatással foglalkozó munkacsoportja ilyen javaslatot a plenáris ülésnek nem tett.

Álláspontjuk szerint ez egy korábban törvényben rögzített béremelés, amelyet mindenkinek a jogszabályban garantáltak szerinti mértékben meg kell kapnia, az erre fordítandó forrás semmiféle differenciálásnak nem lehet alapja. Ezzel együtt kérik, a szaktárca teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a kiemelkedő munkát végző pedagógusok minőségi és mennyiségi munkáját jutalmazni lehessen, a pótlékok esetén legyen lehetőség érdemi differenciálásra.

A kar állást foglalt a szakgimnáziumok óraterveiről is, amelyeknél szintén problémákat lát: a közismereti óraszámok csökkentése és a szakmai óraszámok emelkedése komoly veszélyekkel járhat az egyes intézmények számára, illetve a rendszer egészére. Megszűnhet a tantervi szabályozás hármas egysége, mivel a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek utáni helyi szabályozásra nem lesz időkeret, a természettudományos tantárgyak csökkenése, helyenként megszűnése szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával – írták. Problémának látják azt is, hogy a közismereti oldalon pedagógus álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel, ami fokozza bizonyos szakmáknál a már eddig is meglévő problémát.

A diákok korai választási kényszere és az átjárhatóság minden eddiginél nehezebben megvalósítható módja komoly feszültségeket okozhat. Az NPK-elnökség szóvá tette azt is, hogy a mai napig el nem készült kerettantervek bizonytalanságot okoznak a következő tanév munkájának megszervezésében, a természettudományos tantárgyak háttérbe szorítása miatt pedig a tehetségesebb tanulók a szakgimnáziumok helyett a gimnáziumokat fogják választani a továbbtanulás érdekében.

A speciális szakiskolák leválasztása a többcélú gyógypedagógiai intézményekről a terület szakmai szervezeteinek javaslatával nem egyezik és ez nagyfokú bizonytalanságot okozhat a sajátos nevelési igényű tanulók szülei körében is – írták.

Mindezek alapján azt javasolják, hogy a gondosabb előkészítés és a nyugodtabb tervezhetőség érdekében a szakgimnáziumok bevezetését egy évvel halasszák el, vagy a 2012-es szakképzési tantervek bevezetéséhez hasonlóan most is legyen lehetőség arra, hogy az intézmények önkéntesen vezethessék be a 2016-17-es tanévben a változásokat. Ez egyben lehetőséget ad a tapasztalatszerzésre, valamint időt hagy arra, hogy letisztuljanak az elképzelések – írta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége.

– MTI –








hirdetés