A nők elleni erőszak nem csak magánügy!

Sokan éltük végéig hallgatnak arról, hogy bántalmazták őket
Sokan éltük végéig hallgatnak arról, hogy bántalmazták őket - © Illusztráció: dreamsteam
Nyíregyháza – A bántalmazott nő legtöbbször elhiszi, hogy gyenge és kiszolgáltatott.

„Nem éreztem a fájdalmat amikor az ökle az arcomba csapódott, nem hallottam a csont reccsenését sem. Csak az ötéves fiam kétségbeesésétől és zokogásától elvörösödött arcocskáját láttam és az ordítása minden más hangot elnyomott: Apa, ne bántsd anyát! Kérlek, ne bántsd az anyukámat! Apa, megígérem, hogy jó leszek! A kihívott háziorvosnak nem mondhattam mást, csak azt, hogy leestem a lépcsőn. A doktor mögött álló férjem ökölbezárt keze egyértelmű jelzés volt, ha igazat mondok, tudjam, mire számíthatok. Évekig hazudtam, tűrtem, hallgattam, mert gyenge és gyáva voltam elmenekülni, új életet kezdeni. A férjem hirtelen halála zárta le a kegyetlenkedés időszakát, de hiába telt el azóta több mint tíz év, életünk végig elkísér minket az, amit átéltünk.”

Elrejtett fájdalom

Júlia története nem egyszeri eset, naponta nők tízezrei élnek úgy, hogy ki vannak téve fizikai, testi vagy lelki erőszaknak, megaláztatásnak. November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szervezett a megyei rendőr-főkapitányság első alkalommal megemlékezést Nyíregyházán, hogy mindenki figyelmét felhívják arra, a probléma világméretű, a megoldás közös ügy.

– A nők elleni, családon belüli erőszak nem magánügy! – hangsúlyozta a rendezvényen dr. Balogh Barnabás ezredes. – Az év első tíz hónapjában a megyében több mint 600 bűncselekményt követtek el nők sérelmére, ebből 200 erőszakos bűntett volt, 185 házasságon, illetve élettársi kapcsolaton belül történt, vagy a szakítást követően – ismertette a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. S ezek csak azok az ügyek, amelyek a rendőrség tudomására jutottak, megbecsülni sem lehet, hány olyan eset történt, amikor az erőszak titokban maradt.

– A sértett sok esetben szégyenként éli meg, ami vele történt, magába rejti a fájdalmát, elhiszi, hogy gyenge és kiszolgáltatott. Ennek a napnak pontosan az az üzenete, hogy nem kell így élniük. Az első lépést azonban nekik kell megtenni. Legyenek bátrak, merjenek segítséget kérni, mert nincsenek egyedül! – hangsúlyozta az ezredes.

Súlyos következmények

Ahhoz, hogy az áldozatok és családtagjaik új életet kezdhessenek, minden család- és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény összefogására szükség van.

A Nyíregyházi Gyermekjóléti Alapellátási Intézményen belül működő családok átmeneti otthonában mindennapos jelenség, hogy bántalmazott nők, anyák kérnek ellátást – mondta dr. Nagy Erzsébet igazgató hozzátéve: évente nyolcvan család veheti igénybe az intézmény szolgáltatásait, s ezek fele bántalmazó környezetből érkezik.

– A nők elleni erőszak összetett probléma és súlyos következményekkel jár, a gyermekekre nézve is. Ha egy családtag az anyát, nőt bántalmazza, vele együtt a gyereket, gyerekeket is bántalmazza. Nincs olyan feszültség a családon belül, amit a gyerek ne érzékelne. A bántalmazás olyan erős feszültséget, szemmel látható hangulat- és viselkedésváltozásokat okoz az anyánál, hogy ezeket lehetetlen eltitkolni a gyerekek előtt.

A családok átmeneti otthonának egyik feladata a korrekció. – Segítjük és támogatjuk az édesanyákat az életük újrakezdésében, erősítjük őket a szülői szerepükben, önbecsülésükben és az önértékelésükben. Az otthonba kerülve hosszú idő után először érezhetik magukat biztonságban, félelem nélkül aludhatnak, azt érzik, hogy megértik és nem hibáztatják őket – említette az igazgató. Az otthon másik fontos feladatáról elmondta: a prevenció keretében segítik a gyermekeket, fiatal lányokat az áldozattá válás elkerülésében. – Fontos, hogy az átmeneti otthonban élő gyermekek új perspektívát lássanak, tapasztalati tanulás keretében megéljék az újrakezdés élményét, érzéseikről, dilemmáikról beszélni tudjanak – fogalmazott dr. Nagy Erzsébet.

A Magyar Vöröskereszt fenntartásában krízisközpont (titkos ház), anyaotthon és félutas ház fogadja a párkapcsolati, háztartáson belüli erőszak áldozatait.

Egy szál ruhában érkeznek

– A krízisközpontba sok esetben egy szál ruhában érkezik a szülő a gyermekkel, itt teljes ellátást kapnak, ruhát és élelmiszert, de jogász és pszichológus is segíti őket – mondta Gurály Edina, a szervezet megyei igazgatója. Az anyaotthonban lakó családoknak foglalkozásokat is szerveznek, amelyek háztartási, munkaerő-piaci ismereteket adnak, segítve ezzel, hogy új életet kezdhessenek.

– A Félutas ház 5 évre nyújt ellátást a bent lakónak, akik védett környezetben önálló életet élnek. A beköltözés és bentlakás feltétele a beje­lentett munkaviszony és a havi megtakarítás – mondta az igazgató, s hozzátette: sikeres pályázatnak köszön­hetően a félutas házba még egy család beköltöztetésére lesz lehetőség, s az anyaotthon is korszerűbbé válik. ­Gurály Edina a tapasztalatokról szólva megjegyezte: sok esetben a nők visszatérnek a bántalmazójukhoz, s nem lehet tudni, mikor kerülnek ismét krízishelyzetbe, mikor lesz szükségük azonnali segítségre.

KM–BM


Segítenek feldolgozni az átélt traumát

– A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona bentlakásos intézmény, amely a gyermekjóléti alapellátás keretében végzi a bántalmazás vagy rossz lakhatási körülmények miatt otthontalanná vált szülők és gyermekeik gondozását – tudtuk meg dr. Laborczi Géza igazgató lelkésztől. A 40 fő befogadására alkalmas otthon célja, hogy a szülőknek és gyermekeiknek az életvitelszerű tartózkodási hely biztosításán túl segítséget nyújtson az átélt trauma feldolgozásában és motivációs hátteret adjon a családnak az újrakezdéshez.








hirdetés