A nők

A hölgyek túlnyomó többsége szilárdan meg van győződve arról, hogy a férfiak
mit sem tudnak a nőkről…
Tóth Csaba Zsolt jegyzete.

Miután a hölgyek túlnyomó többsége szilárdan meg van győződve arról,
hogy a férfiak mit sem tudnak a nőkről, érdemesebb e tekintetben a gyengébb
nem általános érvényű megállapításaira hagyatkoznunk, pláne nőnapkor, amely
ünnep ugye a nők szerepének meghatározására, illetőleg a női magatartásforma
közfelkiáltással történő ünneplésére van hivatva. Ily módon, ha máskor nem is,
ilyenkor nekünk, férfiaknak illendő elgondolkoznunk azon, mit is gondolnak nőből
gyúrt szeretteink a saját maguk által képviselt világról, illetve arról, hogy
miért is jó nőnek lenni – szerintük. Nos, a sok fajta attitűd egyike az a típus,
amelyik kimondja, hogy csak egy vagy több férfi hű segedelmével képes meghatározni
önmagát, vagyis esküszik rá, hogy a férfiak miatt érdemes, jó, sőt, örömteli
nőnek lenni. Köszönjük, mit is mondhatnák erre egyebet.

Más szempontok alapján is fontos tényezőket kell számba vennünk. Vannak
olyan nők, akik állítják: azért jó a női lét, mert ellágyulhatnak egy kis érzelemtől,
gondoskodhatnak a szeretteikről, és új életet adhatnak, hogy legyen is valami
értelme a sárgolyótaposásnak. Praktikus dolgok is felmerülnek: sokan mondják
nem pénisszel terhelt kortársaink közül, hogy minden baj ellenére azért az mégiscsak
jó, hogy a kinevetettség veszélye nélkül olvashatnak olyan könyveket, melyek
az emberi lélekről szólnak, hogy a nyári hőségben járhatnak alig-ruhákban, és
hogy az eszüket képesek használni is. Megfontolandó meghatározások, miként az
is elgondolkodtató, hogy sok nő – dacára annak, hogy gyakorlatilag egész életében
ezen gondolkozik – képtelen megfogalmazni, mi is az, amitől jó, illetve amitől
érdemes, vagy hogy úgy mondjuk, mélyen tisztelendő nőnek lenni. Az igazsághoz
vélhetően az a vélemény állhat a legközelebb, miszerint azért jó a nőnek, mert
nem olyan, mint a férfi. És ezt azért tényleg illik megünnepelni.

Tóth Csaba Zsolt








hirdetés