A Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztek Kisvárdán a hagyományőrzők

Akt.:
A Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztek Kisvárdán a hagyományőrzők
© Fotó: Vincze Péter
Kisvárda – Csütörtökön délután a kisvárdai vár falán elhelyezett Rákóczi emléktáblánál, emlékeztek meg a hagyományőrzők a Rákóczi–szabadságharc (1703. június 16.) kezdetéről.

A Szeregnyi testvérek, György és János által vezetett hagyományőrző csoport kisvárdai tagjai mellett ezen a megemlékezésen részt vett a Majoros család, Nyíribronyból, Katkó László Tiszamogyorósról, Kiss Attila Dögéből. Szeregnyi György rövid köszöntőjét követően Majoros Fanni idézte fel a 313 évvel ezelőtti június 16–ai események rövid történetét, a szabadságharc kezdetét. Ezt követően háromszoros Vivával köszöntötték a három évszázaddal ezelőtti eseményeket, mely az „Istennel a Hazáért és a Szabadságért” jelszó együttes kiáltása után következett az emlékhely koszorúzása. A megemlékezés koszorúját Majoros Enikő, Majoros Fanni, Majoros József és Vass Péter helyezték el a vár falán.

kisvarda

A kezdet, 1703. június 16.

1703–ban az elégedetlen parasztok, a szélnek eresztett végvári katonák, valamint Thököly bujdosó kurucai a Tiszaháton felkeltek a Habsburg kormányzat ellen, s mozgalmuk vezetésére hazahívták a Lengyelországba me­nekült II. Rákóczi Ferencet.1703. Június 15–én az ország határánál egy Kliniec nevű faluban, Lawiczne mellett fogadta az Esze Tamás vezetése alatt megjelent paraszti csapatokat. Ez 200, puskával felfegyverzett gyalogost és 50 lovast jelentett. Rákóczi 1703. június 16–án Vereckén keresztül érkezett Magyarországra és teljes serege körülbelül 3000 főből állt. Ezzel kezdetét vette az 1711–ig tartó szabadságharc.

kisvarda1

Szabadságharc a gazdasági és társadalmi fejlődésért

A Rákóczi–szabadságharc (1703–1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. A török kiűzése után a bécsi kormány intézkedései súlyosan sértették a magyar társadalom különböző rétegeit.

– Vincze Péter –








hirdetés