A Sámsoni úti kastély titka

A Sámsoni úti kastély titka

Vajon kié lehet a kastély a Sámsoni
út mellett, a dombostanyai
leágazásnál? Vajon miért nem
fejezik be az építkezést?
Valóban elfogyott a pénz vagy
bürokratikus akadályok nehezítik a
használatát?  Video

Megtaláltuk a tulajdonost, akinek
közeli barátja nyilatkozott.

Mit lehet tudni a
tulajdonosról?


Ő egy görög-olasz, nemesi
származású férfi, aki a
kilencvenes évek közepén jött
Debrecenbe díszlet- és
jelmeztervezőként. Igazi
művészember, aki hét nyelven
beszél és – elmondása
szerint – „beleszerelmesedett”
Debrecenbe, és itt ragadt. Néha elutazik
innen, de a szíve mindig visszahúzza. Itt
tölti a karácsonyt és minden fontos
ünnepet.

Mi ez a kastély? Mi célt
szolgál?


A tulajdonos nagy álmát váltotta
valóra, amikor az édesanyja
családjának egykori firenzei
kastélya mintájára
megépítette ezeket az
épületeket. Magát a területet,
a telkeket először ki kellett vonni a
mezőgazdasági művelés
alól, melynek kötségét (is)
megfizette.


Írt a Földművelésügyi
Minisztériumnak is, akik
beleegyezésüket adták egy
kulturális centrum
létrehozására. Ő tervezte,
és segítséggel ugyan, de ő
maga rakta egymásra a téglákat is.
Hívott statikust, aki
megállapította, hogy e tekintetben is
rendben vannak az
építmények.  Előzetesen
azonban nem kért építési
engedélyt, mert ő amolyan
„elvarázsolt” művész.
Utólag természetesen elintézte
és meg is kapta a fennmaradási
engedélyeket.

Mi volt ezzel a célja? Mikor fejezi
be?


Sokan kérdezik, mikor fejezi be a
reneszánsz kastélyok
építését. Az igazság
az, hogy ez így van kész, nem akar semmit
változtatni rajta. Egy olyan
közösségi játszóhelyet
akart létrehozni, ahol operett-esteket,
operákat, s egyéb színházi,
illetve táncos produkciókat lehet
tartani.


Nagyon jó külföldi
kapcsolatai vannak, tárgyalt
például görög
tánccsoportokkal, akik szíves
örömest jönnének ide
fellépni, s cserébe fogadnának
esetlegesen hasonló magyar művészeti
csoportokat.


S mivel a tulajdonos korábban a Csokonai
Színháznál is dolgozott, és
több színésszel ápol
kapcsolatot, nekik is felvetette az
ötletét, akik a
kezdeményezést abszolút
pártolták. A tulajdonosnak van
engedélye borozó
kialakítására is, aminek
munkálataiba ugyan belefogott, de a
körülmények miatt félbehagyta
azt.

Valóban elfogyott a pénz?
Miért nem valósultak meg ezek a
tervek?


Nem, nem a pénz fogyott el. Nemrégen
derült ki, hogy a hét telek három
tulajdonlapon van, holott a tulajdonos abban a hitben
élt – miután a telkek
közötti földutat is
megvásárolta (ehhez a
polgármester
aláírását is megkapta)
– hogy a telekegyesítést
követően egy lapon szerepelnek a telkek.
Sajnos 2001 óta egyfolytában kapja a
büntetéseket: kezdve az
illetékhivatallal, földhivatallal,
műszaki osztállyal.


Az illetékhivatal is megbüntette, mert nem
volt idejében befizetve az illeték. De
mint mondtam, nem volt mindig Magyarországon,
és nem is értette sokszor a hivatalos
leveleket, s van, ami nem is jutott el hozzá.


De mindent kifizetett. Azt hittük, hogy a
használatbavételi
engedéllyel van baj, amire neki nincs
szüksége, mivel nem
lakóháznak szánta. Ez egy
díszlet. Ezt bizonyítja az is, hogy
például van az egyik épület
emeletén egy ajtó, de a
földszintről nem is vezet oda
lépcső.


Később aztán kiderült, hogy
egyetlen egy telekkel van probléma. Jött a
felszólítás, hogy eredeti
állapotába kell
visszaállítani a területet, mivel
túl magas lett ott a torony, ami a kedvence.
És amit egyébként egy
építési engedéllyel
bíró gazdasági
épületre húzott rá.

És az megfelelő
magasságú volt?


Hat méter húsz centi volt maga az
engedélyezett épület, erre jött
rá a torony. Azt gondolta, a
telekegyesítéssel a
beépíthetőség is
megnő, de – érthetetlen módon
– a hivatal tájékoztatása szerint
nem.  A körülötte lévő
házak pedig szintén nem kisebbek, pedig
lényegesen kisebb az alapterületük,
ráadásul azokban laknak.

Mi lesz a sorsa így a
„kastélynak”?


Már olyan hírek is jöttek, hogy ha
mi nem cselekszünk, akkor jön a
kényszerbontás. A tulajdonos azt
mondta, ha erre sor kerülne, akkor saját
testével állna a torony és a
buldózer közé. 


 Így évente egy vagy több
alkalommal jön az
építésügyi
bírság. Nem érti, hogy
miért ilyen közömbös vele a
város, hiszen ő nem
öncélúan kezdett bele a
kulturális központ
építésébe, hanem azzal a
nem titkolt szándékkal, hogy ez
fellendíthetné Debrecen
művészeti életét,
turizmusát. Annyit szeretne: ne
bántsák sem őt, sem az
álmát, amit
felépített.

Az illetékesek nem tudtak
információval szolgálni
az ügyről a Hajdú Online
számára, mivel hatósági
eljárásról nem adhatnak
tájékoztatást.

ELŐZMÉNYEK:

2009.04.22

Rejtélyes kastély
Debrecen szélén
Elhagyott kastélyra
találtunk Debrecen után a
Dombostanyai
elágazásnál. A mesébe
illő épület félkészen
ágaskodik a magasba. Csupasz
téglái már sok-sok éve
küzdenek a természet elemeivel.
 

Az
épület tulajdonosa egy
görög üzletember. Az
építkezés évekkel
ezelőtt kezdődött, majd hirtelen
abbamaradt. Az épület azóta is
üresen áll. Mi lesz a sorsa a
magára hagyott épületnek?
Munkatársunk a részletek
nyomában! További
információk hamarosan.
 








hirdetés