A stílus egy bizonyos szintig tanulható

Dr. Schiffer Miklós
Dr. Schiffer Miklós - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – Magyarországon ha stílusikonokról van szó, még ma is Ernyey Béla vagy Dávid Ibolya jut az emberek eszébe, és ha meg kellene nevezni néhány magyaros divatjegyet, a túl rövid szoknya, a túl mély dekoltázs vagy a leggings jut az eszünkbe – mondja dr. Schiffer Miklós stílustanácsadó, aki a napokban Nyíregyházán tartott előadást.

Attól, hogy valaki a legdrágább ruhákat veszi fel, nem biztos, hogy lesz stílusa – véli dr. Schiffer Miklós.

– Hazánkban is egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos pozícióknál a megjelenés és a vizuális kommunikáció szerepe legalább olyan fontos, mint a mondanivaló – mondja dr. Schiffer Miklós stílustanácsadó, aki az elmúlt héten a Vállalkozók Nyíregyházáért Egyesület pódiumbeszélgetésén tartott előadást divatról, stílusról.

Érzékelhető az elmozdulás

– Amikor először kértek fel arra, hogy tartsak prezentációt az öltözködésről, nem csak az derült ki, hogy hiány van stílussal foglalkozó szakemberekből, de arra is rájöttem, hogy ez engem érdekel, hogy ez az én világom.
Magánszemélyeknek, cégeknek, intézményeknek, minisztériumoknak tartok előadásokat az öltözködési kultúráról, és erre szükség is van, mert tény: ezen a téren komoly a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest.

mik1
Ha egy magyar cégvezető külföldre megy, azt tapasztalja, hogy a tárgyalópartnerei megjelenése illeszkedik a személyiségükhöz, társadalmi helyzetükhöz és beosztásukhoz: ha valaki azt szeretné, hogy az üzleti vagy politikai életben komolyan vegyék, a személyiségének és az öltözékének összhangban kell lennie. Magyarországon ennek nincs hagyománya – ez talán összefügg azzal, hogy nem fejlődött ki a polgári társadalom –, de tapasztalok elmozdulást, leginkább a fiatalok részéről. Korábban ha valaki mert önmaga lenni és férfiként például piros nadrágot vett fel, olyan jelzőkkel illették, hogy egy életre elment a kedve attól, hogy saját stílusa legyen. A mai fiatalokat ezek az előítéletek nem érdeklik, és ez talán elvezethet oda, hogy elkezdünk végre stílusosan öltözködni. Ebből a szempontból Budapest kétségkívül jobb helyzetben van, mint az ország többi része: a világcégek szinte csak a fővárosban vannak jelen, ám a prémiummárkák vagy nem érintik meg az itt élőket, vagy külföldön vásárolják meg ezeket a termékeket – mondja dr. Schiffer Miklós, akinek számtalan könyve jelent meg az öltözködésről, és akit hatvanezren követnek a közösségi oldalán.

Az ízlést nem lehet pótolni

Nem az ő az egyetlen, aki divattal foglalkozik, de ez nem zavarja, sőt!

A stílus olyan, mint a politika vagy a foci: mindenki ért hozzá, csak sajnos ez az utcán járva nem látszik. Én szeretem a konkurenciát, mert ébren tart, és örülök minden olyan kezdeményezésnek, ami segít abban, hogy az embereknek jobb legyen a megjelenésük. Sajnálom, hogy sokan lemondanak erről, holott ez egy örömforrás. Az ízlést nem lehet pótolni, de a stílus egy bizonyos szintig tanulható.”

Ahhoz, hogy valaki önazonos legyen, szükség van tehetségre, műveltségre, de kell hozzá igény, érzés és akarat. És pénz is, de attól, hogy valaki a legdrágább ruhákat veszi fel, nem biztos, hogy lesz stílusa.

Nincsenek stílusikonok

– Az a fontos, hogy a hozzánk leginkább illőt viseljük, ehhez viszont mindenkinek tisztában kellene lennie az adottságaival. A ruházatnak tükröznie kell az életkort, az alkatot, a kort, a beosztást – elég furcsán mutatna például egy kétsoros öltönyben mopedező pizzafutár.

A helyzetet az sem segíti, hogy Magyarországon ha stílusikonokról van szó, még ma is Ernyey Béla vagy Dávid Ibolya jut az emberek eszébe, és ha meg kellene nevezni néhány magyaros divatjegyet, a piacozó nadrág, a túl rövid szoknya, a túl mély dekoltázs vagy a leggings jut az eszünkbe – ez utóbbit én nem engednék M-es méret fölött gyártani – mondja dr. Schiffer Miklós, aki ha ingről van szó, a fehéret, a világos- és sötétkéket részesíti előnyben, az öltényét pedig a saját cége készíti. De szívesen hord farmert is – pontosabban nem hord, hanem visel. Talán a kettő közötti különbséget hívjuk stílusnak.

KM-SZA


Azóta is tart a szerelem

Dr. Schiffer Miklós „civilben” jogászdoktor, de ahogy fogalmaz, soha nem ült fel a jogászok lovára. Még nem volt húszéves, amikor kiderült, hogy van érzéke a divathoz. Tervezni kezdett, rajzokat küldött Ausztriába, mindez pedig annyira jól sikerült, hogy beajánlották egy német–magyar céghez, amely Budapesten nyitott boltot. Művészeti igazgató, majd ügyvezető lett, velük együtt hozta be a Hugo Boss márkát – úgy véli, ez akkor olyan szenzáció volt, mintha most Maserati-szalon nyílna az Andrássy úton. Saját üzletet, márkanevet és tanácsadócéget alapított, elkezdett könyveket írni, a szerelem pedig azóta is tart.









hirdetés