A szánalomból köszönik, nem kérnek

Akt.:
A kerekesszékbe kényszerültek bevásárlásnál is hálásak a segítségért
A kerekesszékbe kényszerültek bevásárlásnál is hálásak a segítségért - © Fotó: Thinkstock
Nyíregyháza – Fogyatékkal élők: egyesek segítő kezet nyújtanak nekik, mások elfordulnak tőlük.

Május elején volt egy híján tíz éve, hogy hatályba lépett a fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló ENSZ-egyezmény, a napokban pedig megyeszékhelyünk adott otthont a fogyatékkal élő idősek és fiatalok tehetségére rávilágító 15. művészeti fesztiválnak. Jó, ha van, de nem feltétlenül kell ahhoz évforduló vagy jubileumi program, hogy szót ejtsünk azokról az embertársainkról, akik óriási kihívásként élik meg mindazt, ami nekünk, épeknek természetes rutincselekvés: a közlekedést, a bevásárlást, az ügyintézést, a háztartásvezetést, az önellátást – már ha egyáltalán képesek mindezekre.

Olykor rám tör a haszontalanság, feleslegesség érzése.
Bakó Tamara

Az élethelyzetükről, megítélésükről és megbecsültségükről, mindennapi sikereikről, illetve kudarcaikról lapunknak nyilatkozó fogyatékkal élők, illetve szüleik, gondozóik egytől egyig hangsúlyozták: a testi és/vagy szellemileg sérültek nem szánalomra, csupán elfogadásra, szeretetre vágynak, sorsukat pedig éppolyan „könnyű” elfogadniuk, mint elfogadtatniuk másokkal, hogy – lehetőségeik szerint – igyekeznek hasznos és értékes tagjai lenni a társadalomnak.

„Anya, bárcsak segíthetnék!”

A Bujon élő Bakó Tamara rutinos vezető. Bár egyik gyermekkori álma az autóvezetés volt, betegsége miatt, 16 éves kora óta csak a joystickkal irányítható, elektromos meghajtású kerekesszékével képes róni a kilométereket.

– Egészségesen születettem, akárcsak a három testvérem, a bajok – nálam és a nővéremnél is – tizenéves korunkban kezdődtek. Egy vérvételkor derült ki, hogy gyógyíthatatlan izomsorvadásban szenvedünk. A diagnózis megpecsételte sorsunkat, kerekesszékbe kerültünk. Ennek esetemben 18 éve, s az állapotom egyre csak romlik.

– Hálás vagyok a szüleimnek, az öcsémnek, a barátaimnak és a kótaji Jonatán intézménynek a sok-sok gondoskodásért, szeretetért, nélkülük… – csuklott el hirtelen a hálakönnyeivel küzdő Tamara hangja, aki aztán elmondta: bármennyire is szeretne, nem tud segíteni édesanyjának a háztartásvezetésben.

Csak a kótaji „angyalok” segítségével képes eljutni a kórházi vizsgálatokra, a faluban viszont önállóan felkeresi a háziorvost, az élelmiszerboltot, a postát és a polgármesteri hivatalt, ha úgy adódik. – Olykor rám tör a feleslegesség érzése, ami rányomja a bélyegét a hangulatomra. Felüdülésként ott az internet: zenéket hallgatok, filmeket nézek, olvasok, tanulok és ismerkedem a világhálón.

Elhúzódtak mellőle a buszon, mintha fertőző beteg lenne.
Kalotai Istvánné

– Utóbbi esetben mindig őszintén leírom, mit érdemes tudni rólam, milyen ember vagyok. Van, aki válaszra sem méltat, mások gyorsan elköszönnek, egyesek a segítségüket ajánlják fel, mások a sajnálatukat fejezik ki. Na utóbbi az, amire semmi szükségem – summázta Tamara.

Mások, de miért mostohák?

A sok műtéten átesett, 45 esztendős Hargitai Erika két éve a kertvárosi Szent Anna Szeretetotthon lakója, de szinte minden hétvégén hazaviszi magához az idős édesanyja.

– A lányom sérülten jött a világra, mentálisan és mozgásában is korlátozott, kezelésekre szorul. Nem önellátó, de jól együttműködő, jó énekhangú, imádni való teremtés. Volt eset, amikor ráförmedtek a városban, hogy „mit bámul”, a buszon elhúzódtak mellőle, mintha fertőző beteg lenne, ami megdöbbentett – mesélte édesanyja, Kalotai Istvánné, akinek azért pozitív tapasztalatai is vannak. – Fáj, hogy a szűkös támogatási forrást nyújtó állam és a társadalom egy része mostohagyermekekként tekint azokra, akik önhibájukon kívül segítségre szorulnak, mégis erejükön felül igyekeznek bizonyítani, teljesíteni! – tette hozzá.

Palicz István


Akadálymentes Európa

A fogyatékosság a gének hibájából vagy baleset, betegség miatt bekövetkező testi, érzékszervi vagy értelmi károsodással járó állandó, esetleg átmeneti funkcionális korlátozottság. Az így élők száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető, közülük 400 millióan a fejlődő országokban élnek, gyakran emberhez méltatlan körülmények között. Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát.

A fogyatékkal élők jogainak védelméről szóló egyezmény megköveteli a csatlakozó országoktól, így hazánktól is, hogy fokozatosan könnyítsék meg a hátrányos helyzetűek részvételét a közlekedésben, az oktatásban, a munkában, a kikapcsolódásban, és törvényben tiltsák a fogyatékkal élők bármilyen megkülönböztetését. Ez volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jelnyelven, Braille-írásos verzióban, az értelmi fogyatékosok számára könnyített változatban is hozzáférhetővé vált.

Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra akadálymentes Európát teremt.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés