A százas lett a csúcstartó

Holmár Zoltán
Holmár Zoltán - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Pontosan hét évtizeddel ezelőtt, 1947. február 27-én született döntés arról, hogy az 1946-ban bevezetett forintbankjegyek helyett új dizájnnal ellátott sorozatot hoznak forgalomba.

Ezeken a papírpénzeken generációk nőttek fel, évtizedekig voltak forgalomban és nagy népszerűségnek örvendtek, melynek egyik oka a külcsín volt – ennek apropóján írt lapunknak összegzést e bankjegyekről Holmár Zoltán történész, a Jósa András Múzeum munkatársa.

Könnyű volt utánozni

– A második világháború végére jelentős méreteket öltött az infláció, melynek megfékezésére több próbálkozás is volt, ám végül a forint bevezetése segítette elő a gazdaság stabilizálását. Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új fizetőeszköz a kibocsátásakor még aranyalapú pénz volt.

A legelső forintbankjegyeket még nehéz körülmények között állították elő, ugyanis az inflációs pengőket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír, és a piros nyomdafesték is elfogyott.

Nyugati importból végül sikerült megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt szerezni, míg a bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét (1896–1954), a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A zöld 10 és a kék 100 forintos bankjegyeken az 1946. június 3-ai dátum szerepelt, viszont a két címletet csak augusztusban hozták forgalomba. A gyakorlat szerint mindig az a dátum szerepelt a magyar bankjegyeken, amely napon kibocsátásukról döntöttek. A gyenge nyomdatechnika miatt ezeket a bankókat nem volt nehéz utánozni, és papírjuk is gyorsan kopott.

Emiatt már a következő évben új bankjegysorozatot hoztak forgalomba, melynek címleteit ismét Horváth Endre tervezte meg. Ezúttal az alnyomatokat magas- és ofszetnyomással, az elő- és hátoldali képet pedig réznyomással készítették. A réznyomás a maga különböző vonalmélységeivel változatos színhatások elérését tette lehetővé, így az ezzel a technikával készült szövevényes vonaldíszes ábrázolások jól védték a bankjegyeket a hamisítástól.

Történelmi nagyságok

– Az 1947-es sorozat bankjegyeire a magyar történelem kimagasló alakjai kerültek, a zöld 10 forintosra Petőfi Sándor, a kék 20-asra Dózsa György, a piros 100-asra Kossuth Lajos. Petőfi és Kossuth már a pengőkorszakban is megjelent bankjegyeinken, Dózsával viszont egy olyan történelmi személyiség került a pénzjegyre, akinek megítélése csak 1945 után lett egyértelműen pozitív. Az 1948 augusztusában forgalomba került 10 és 100 forintos bankók hátoldalára egy-egy zsánerkép került – előbbi esetében Jankó Jánosnak „A nóta születése” című képét, míg utóbbinál Lotz Károlynak „Menekülés a vihar elől” című alkotását ábrázolták. Az 1947. július 25-én forgalomba hozott 10 forintost a korabeli sajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette.

A 20 forintos hátoldalán látható meztelen, kalapácsot és búzakévét tartó stilizált férfialak modellje a nyíregyházi születésű Hegedűs István (1924–1956) öttusázó volt, aki az 1956-os forradalom napjaiban vesztette életét. A „kék húszas” azonban halhatatlanná tette a sportoló alakját, hiszen generációk skandálták a következő versikét: „Hiába kalapálsz, hiába aratsz, / Mindig csak ilyen meztelen maradsz. / S mire egy darab rongyot veszel, / Addigra ilyen öreg leszel.” – ekkor kellett megfordítani a pénzt, így Dózsa György képe tárult elénk.

Ötven évig szolgált

– A Rákosi- és Kádár-korszakban a bankjegysorozat gyakorlatilag változatlan maradt, ami a szocialista országokhoz képest páratlan pénzügyi stabilitásról is tanúskodott. Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenet, ezért nagy népszerűségnek örvendtek. A sorozat címleteinek kivonását csak a rendszerváltás után kezdték meg, a 100 forintossal viszont 1998. december 31-éig lehetett fizetni. Ezzel csúcstartóvá vált a pénzjegyeket tekintve, hiszen ötven éven keresztül szolgálta a magyar készpénzforgalmat, s ez idő alatt négy különböző magyar címerrel tizenhárom kiadást élt meg.

KM








hirdetés