A Szegedi Tudományegyetem, hazánk egyik legnagyobb és legnevesebb egyeteme

A Szegedi Tudományegyetem, hazánk egyik legnagyobb és legnevesebb egyeteme
A Szegedi tudományegyetem annak köszönheti hírnevét, hogy oktatási szempontból kiemelkedő színvonalon teljesít, a hallgatók szinte mindannyian sikeresen diplomáznak le, és sikerül pár hónap alatt elhelyezkednie a szakmájában.

2000-ben alakult meg, több intézmény összevonásával, ezek: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, illetve a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola. Az egyetem címere Klebelsberg Kuno címeréből átvett arany griffmadár és a tudományok jelképének számító aranyfáklya, de a kolozsvári vonatkozás révén, amely a jogelődje az egyetemnek, a kapubástya is szerepel a pajzs formájú címerben. Klebelsberg Kuno a magyarországi oktatás egyik kiemelkedő politikai személye volt, a népoktatásba, a könyvtárakba rengeteg energiát és időt fektetett bele, ezzel pedig tudtán kívül is elősegítette a gazdasági és társadalmi fejlődést.

A kolozsvári vonatkozás eredményezte azt, hogy az egyetemet már az 1600-as évek körüli történelmi viszonyaira is kivetítették (kolozsvári jezsuita kollégium), így valóban nagy múlttal rendelkezik. Mind Báthory István fejedelem, mind Mária Terézia idejében nagy szerepe volt ennek a kollégiumnak, az előbbi alapította, az utóbbi az oktatásban játszott kiemelkedő szerepet. A négy egyetemi kar az ő idejében működött. Fia, II. József az egyetemi címet leminősítette akadémiai líceummá, de nagyjából száz év után megkapta a Kolozsvári Tudományegyetem címet, így újra egyetem lett. 1921-ben az egyetem Szegedre költözött, 40-ben egy része a trianoni helyzetek javulása után visszament Kolozsvárba, de Szegeden létrejött egy ettől független egyetem, melynek első rektora Szent-Györgyi Albert volt. Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért Nobel díjat kapott, rajta kívül máig senki sem. Egyik leghíresebb felfedezése a C-vitamin kivonása a paprikából, és külön érdekes tény, hogy a szegedi paprika épp oly híres és magyaros vonásunk, mint a kalocsai paprika, és hogy magyar tudós fedezte fel. Az orvosi egyetemi rész ma i saz ő nevét viseli büszkén.

Az egyetem olyan neveket viselt az idők során, mint Ferenc József, Horthy Miklós, József Attila. Végül 2000-ben egyesítették az egyetemet a mai néven. Az ELTE után a második legnépszerűbb egyetem, amely egy sanghaji világi szintű listán is megállja a helyét a 301.-401. helyen, országosan pedig az első és második helyet érdemelte ki. Rajta kívül az 500-as listán csak egyszer szerepelt szintén magyar oktatási intézmény, ami elég sokat árul el a színvonaláról. És hogy mit ad a diplomán kívül? Számos lehetőséget, hiszen itt található egy helyen: 66 főiskolai szak, 68 egyetemi szak, 12 kar, 17 doktori iskola, 30 000 hallgató, 1000 külföldi hallgató, 27 szakirányú továbbképzés. Az adatok magukért beszélnek, valóban egy széles skálán mozgó (30 testvéregyetemmel rendelkező) egyetem. Az egyik leghíresebb kar a Mérnöki Kar, amelyen majdnem minden hallgató megszerzi a mesterdiplomát is, és hamar el tud helyezkedni a társadalomban, mint munkavállaló, esetleg vállalkozó. Szerencsére a gyakorlati helyeken is szerződtetik a legjobbakat, így nem kell keresgélniük munkát, de aki nem ilyen szerencsés, az bátran tekintse meg internetes weboldalon keresztül Szeged regionális álláshirdető oldalát a SzegedAllas.hu oldalt, és iratkozzon fel a hírlevélre, hogy első kézből értesüljön a mérnöki munkákról, például villamosmérnöki, gépészmérnöki, agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki állásokról.

– PR cikk –

 








hirdetés