A találmányoktól egészen a robotokig

A robotika ma már alapvető része gépkocsigyártásnak
A robotika ma már alapvető része gépkocsigyártásnak
Nyíregyháza – A szabadalmak segítik elő a ma és még inkább a jövő kulcsterületeit.

A rendszerváltás számos bel- és külpolitikai, valamint társadalmi és gazdasági okai mellett volt egy műszaki jellegű is, mivel a ’80-as évek utolsó éveiben elkezdődött és gyors üteművé vált a műholdas televíziózás. A hírek, a filmek az új műsorszórás lehetőségei miatt szabadon járták át az étert, az államhatárok már nem voltak képesek megállítani az információk terjedését. Azokban az években a tetőantennák valóságos erdőt képeztek a lakóházak tetején.

Magasabb színvonalú termékek

A piacgazdaság egyik leglényegesebb velejárója a műszaki fejlődés, törekvés a minél magasabb színvonalú termékek előállítására. A fejlesztési folyamatok felgyorsulnak, ha azok szabadalmakra épülnek. Egy termék, egy eljárás feltalálásához nagyfokú felkészültség, érdekeltség, ösztönös megérzés és nagy szerencse kell.

A szabadalom megadja a feltalálónak a szabadalmazott termék vagy eljárás határozott időre való kizárólagos hasznosítását. A kormányok közvetetten így ösztönzik a kutatókat arra, hogy minél több időt és erőforrást használjanak fel eredményesebb kutatási és fejlesztési tevékenységükre.

A KSH Könyvtár szerkesztésében megjelenő Nemzetközi Statisztikai Figyelő egyik írásában nemzeti szinten vizsgálták meg a bejelentett szabadalmakat, amelyek alapvetően jelzik az egyes országok-országcsoportok technológiai fejlődési irányait. A szerzők a ’80-as, a ’90-es évek és e század első évtizedének szabadalmi adatait dolgozták fel, azt elemezték, hogy egymillió lakosra hány szabadalmi bejelentés jutott. A vizsgálatot öt szektorra (vegyipar, elektrotechnikai ipar, gépipar, eszközgyártás és egyéb szektor) terjesztették ki. A kelet-közép-európai országokban folyamatos előnyt a többi országcsoporthoz képest csak a vegyiparban és a gépiparban mértek. Ez azt jelenti, hogy Európának ez a része ott teljesít folyamatosan rosszul, amiben a legfejlettebbek országok a legerősebbek, amelyek csúcstechnológiának számítanak, mint pl. az elektrotechnika.

A legnagyobb visszaesést Bulgáriában (’80-as évek: 1763, ’90-es évek: 368, 2000–2009 közötti időszak: 236 szabadalom) és Romániában (987, 445, 202) találtak, de Magyarország (1956, 1266, 833) és Lengyelország adatai is (1304, 655, 576) megfeleződtek. Az egykori Csehszlovákia nyolcvanas évekbeli kimagasló teljesítményéhez (3594) képest Csehország (642, 606) és Szlovákia (317, 337) is gyengén teljesített. Egyenletes a fejlődés a legfejlettebb, (erős agyelszívó) országokban, így Németországban (3272, 3631, 4889), az Egyesült Királyságban (2390, 3056, 3104) és az Egyesült Államokban (1339, 1852, 2259). Ugrásszerű a növekedés üteme Kínában (18, 77, 691), Tajvanon (175, 1674, 8802) és minden képzeletet felülmúló Dél-Koreában (375, 5268, 20169). India e mutatóban mélyen leszakadva áll (8,9,9) az országok rangsorában.

Digitalizáció és a robotika

A szabadalmak segítik elő a ma és még inkább a jövő kulcsterületeit: a digitalizációt és a robotikát. A Magyar Tudomány Napján a TIT Ju­rányi Lajos Egyesület szervezésében néhány hete a Mesterséges Intelligencia: Öntudatra ébrednek-e gépek? című előadás keltette fel a főleg középiskolásokból álló hallgatóság figyelmét. Az előadó Veress Tibor információtechnológiai szakértő, informatika tanár volt, aki a téma elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődéséről adott átfogó képet.

A filozófia, a matematika, a közgazdaságtan, a neurológia, a pszichológia, a számítógép-tudomány, az irányításelmélet és kibernetika, valamint a nyelvészet eredményeire építő mesterséges intelligencia kutatása napról napra újabb és újabb eredményeket hoz. 1997-ben a sakkszámítógép legyőzte a világbajnok Kaszparovot, 2014-ben Svájcban a négyujjú robotkar 50 milliszekundum alatt felismerte a felé repülő tárgyat és elkapta azt. Az előadó a tudományos-fantasztikus művekben leírt elképzelések itt-ott megjelenő gyakorlati alkalmazására vagy annak néhány éven belüli megvalósíthatóságára is utalt.

– Dr. Hajnal Béla, a Debreceni Egyetem professzora, a TIT Jurányi Lajos Egyesület elnöke –

Megbízható hitelbírálat és döntések

A fejlett szoftverek felhasználásával lehetőség adódik megbízható hitelbírálatra, üzleti döntéshozatalra, vezető nélküli járművezetésre, ipari (pl. gépkocsigyártás) és mezőgazdasági tevékenységek ellátására, nukleáris hulladékok eltakarítására. Robotokat alkalmaznak a haditechnikában (drónok) és ott, ahol az ember számára veszélyek leselkednek.

A sebészorvosok munkáját robotokkal segítik az orvosi eszközök mozgatásához olyan kényes szerveket érintő műtétek esetében, mint az agy, a szív vagy a szem. A mesterséges intelligencia odáig fejlődhet, hogy a termékek előállítását a robotok végzik majd el, az embereknek csak a szolgáltatásban jut munka. Háború remélhetően soha nem lesz, de mint az előadó megjegyezte eljöhet az az idő, amikor a háborút is ők fogják egymás ellen megvívni.








hirdetés