A tavaszi újjászületés ünnepén

Akt.:
Mennyi szép szokás menne veszendőbe, ha eltűnne a hagyomány
Mennyi szép szokás menne veszendőbe, ha eltűnne a hagyomány - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – A karácsony a szűk család ünnepe, a húsvét a tágabb rokonságé is.

Őseink, nagyapáink és dédapáink még tudták, hogy kell ünnepelni a tavasz megérkeztét, a fény kiáradását, készen kell állni arra az újjászületésre, amely az embert körülvevő világban is megmutatkozik. Ezért szép ma is ez az ünnep, a maga jelképrendszerével együtt, ám ha lemondunk a hagyományainkról, a lelki szokásgyakorlásainkról, Illyés Gyula gondolatainak a szimbolikáját se fogjuk érteni: „a szél kihívá­saira a fa a gyökereivel válaszol”.

A húsvét – összefüggésben a pünkösddel – a tavaszi ünnepkör nagy egyházi ünnepe, közöttük is az egyik legfontosabb, mindemellett nagyon régi, kereszténység előtti hagyományokat is megőrzött, s számtalan pogány elem megjelenik benne, melyek a tavaszvárással és tavaszköszöntéssel kapcsolatosak. Évszázadokra keretet és viselkedésmintát adott a nép számára, szokásrendjével, szimbólumrendszerével komoly erkölcsi és szellemi nevelőerővel bírt. Ezért is szomorú, amikor azt hallani, hogy sokfelé már alig fordítanak rá figyelmet, a hagyományokat nem őrzik, szimbolikáját nem ismerik, nem értve az ünnep lényegét és üzenetét sem.

Böjtben tilos volt bálokat, lakodalmakat tartani. Az emberek gyóntak, áldoztak és sűrűbben jártak templomba.” dr. Bodnár Zsuzsanna

Égi jelenségekhez igazítva

Pedig – ahogy azt dr. Bodnár Zsuzsanna néprajzos muzeológustól megtudhattuk – a régi paraszti világban illetlenség volt semmibe venni a paraszti életforma írott és íratlan szabályait, így a húsvétra vonatkozókat is. Szégyenben maradt, aki ilyenkor nem látogatott haza, nem ment templomba, szóba sem állt az ismerőseivel, vagy nem fogadta a locsolókat, amit talán érdemes lenne ma is megfontolni.

– Sokan nem értik, miért ünnepeljük a húsvétot minden évben más-más időpontban, ugyanis tény, hogy ez a mozgó ünnep március 21-e és április 25-e között, több időpontra is eshet – kezdte a legfontosabbal a néprajzkutató. – Idejét a niceai zsinat határozta meg 325-ben, mégpedig égi jelenségekhez igazítva. Az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik. Akár önálló ünnepkörnek is tekinthető, annyi fontos eleme van, s mint minden nagyobb egyházi ünnepet, ezt is megelőzi egy előkészületi idő, a 40 napos nagyböjt, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságokkal. Amikor hamvazó szerdán – ez idén február 14-ére esett – véget ér, lezárult egy szakasz, mindjárt el is kezdődött ez a másik. A böjt ideje alatt le kellett mondani a zsíros ételekről, a húsról, a görögkatolikusok ezen időszakban, a hétfői, szerdai, pénteki napokon még tejet sem ittak. A böjtben zsírral nem, csak olajjal főztek, s többnyire kukoricás és káposztás ételek, málé, ciberék vagy bobajka került az asztalra. Azért helyenként a fejlődő fiatal szervezettel, a betegekkel, az idősekkel vagy a várandósokkal kivételt tettek – sorolta a szakember.

csutortokon-a-nyiregyhazi-kossuth-teren
Csütörtökön a nyíregyházi Kossuth téren a Szabolcs táncegyüttes adott műsort, a gyerek pedig hímes tojást is kaptak | Fotó: Pusztai Sándor

A fiatalok felmentés kaptak

Elmondta azt is, hogy ilyenkor, böjtben, tilos volt bálokat, lakodalmakat tartani. Az emberek ebben az időszakban gyóntak, áldoztak és sűrűbben jártak a templomba. Az asszonyok, lányok fekete ruhába öltöztek. Ez az időszak ugyanis nem csak a testi, de a lelki felkészülésnek is az ideje volt, ami belső béke, visszahúzódás és elmélkedés nélkül elképzelhetetlen. A megtisztulás a paraszti kultúrában azt is jelentette, hogy a gazda és a gazdasszony rendbe tette a portát, legfőképpen a ház elejét, de még az istállót is, ellenkező esetben megszólták volna érte. Még az is szabott volt, hogy a legények mikor járhatnak a leányok után. A fiatalok kaptak némi felmentést, hiszen ők böjti játékokat játszhattak, karikázhattak, cikkázhattak ilyentájt a legelőn, vagy a faluszélen.

Ezek a játékok már az ünnep szimbolikus „kellékeinek” az egyikét, a tavaszvárás legfontosabb jelképét, a zöld ágat is megjelenítik, amihez aztán felsorakozhat a termékenységvarázsló erejű víz (kölnivíz), a tűz, a szentelt barkaág (birke, cicuka), vagy a tojás, ami egyszerre szimbóluma a termékenységnek, az újjászületésnek és a feltámadásnak.

– A paraszti élet mindennapjaiban nem sok szó esett a húsvét jelképrendszeréről, hiszen minden magától értetődő volt, ahogy egy faluközösség rendje is, valamennyi írott és íratlan törvényével. A természetközeli parasztember se csak önmagáért gyakorolta a szokásait, azokkal a hétköznapok termékenységét, gazdagságát kívánta megteremteni, s védelmet keresett általuk a rontásoktól – figyelmeztetett dr. Bodnár Zsuzsanna, elgondolkodtatva, hogy vajon ma van-e ennyi időnk egymásra és az ünneplésre.

– Matyasovszki József –


A húsvét jeles napjai

Virágvasárnap (egy héttel húsvét vasárnap előtt): Jézus Krisztus ekkor vonult be Jeruzsálembe pálmaág alatt; ezen a napon – amely a barkaszentelés napja is – az asszonyok, lányok virágos ruhában jártak.

Nagycsütörtök: „a harangok Rómába mennek”, vagyis elnémulnak, a híveket a templomba recsegős kereplőkkel hívogatták; este a tirpák tanyabokrokban, csengőkkel, kolompokkal, vasakat verve körbejárták a tanyabokrokat, megkerülték a házakat és a gazdasági épületeket, s ezzel elűzték a rágcsálókat; katolikus vidékeken az asszonyok rendbe teszik a kereszteket a falu bejáratánál, s amíg kapálgatnak, imádkoznak, szertartásokat végeznek, a lelküket is felkészítik; csalánfőzeléket, spenótot, sóskát ettek a jó termés reményében (zöldcsütörtök)

Nagypéntek: Jézus Krisztus kereszthalálának, a gyásznak és a böjtnek a napja, a katolikusok az első csillag feljöveteléig nem ettek, nem dohányoztak, alkoholt nem ittak; ezen a napon tilos a tűzgyújtás, illik feketében járni, kifejezve a gyászt, szigorúan tiltottak bizonyos női munkákat, fonás, kenyérsütés (kővé válik a halott, vagy halottja lesz), de ekkor hímezték a tojásokat a szatmári-beregi területen, a Felső-Tisza-vidéken lementek a folyó partjára, és a vízben megmosakodtak, hogy szépek, tiszták és szeplőtelenek legyenek.

Nagyszombat: a böjt folytatódik, illetve ezzel a nappal véget is ér; ekkor már készülnek a másnapi ünnepi asztalra szánt ételek; a nap legfontosabb eseményei közé tartozott a tűzszentelés és a feltámadási körmenet.

Húsvét vasárnap: katolikusoknál a pászkaszentelés napja (régen nagy pászkaszentelő kosárban jellegzetes húsvéti ételeket: pászkát, sárga túrót, sonkát, tojást, kolbászt, tormát, vörös bort vittek a templomba megszenteltetni; a kosárba kerülhetett még só, vaj, pálinka, töltött tyúk, és bárány is, s ez szolgált ünnepi ebédül)

Húsvét hétfő: a locsolás ideje, amikor a víznek ismét termékenységvarázsló ereje van; vízbevető hétfőnek is nevezték, ami a locsolás egykori módjára utal; gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egy egész vödör vízzel leöntötték őket.


Imádkozók a nagycsütörtöki szentmisén az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2018. március 29-én.
Esztergom - Az utolsó vacsora megvilágítja, értelmezi és érzékelhetővé teszi Krisztus megváltó halálának titkát - mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek nagycsütörtök este az esztergomi bazilikában. Az utolsó vacsorát felidéző szertartáson a bíboros kiemelte: Jézus halála és ...

Fotó: Derencsényi István
Budapest - A következő napokban egyre többfelé várható eső, és sokfelé erős, viharos lesz a szél. Ezzel együtt tovább melegszik a levegő: többfelé 20 Celsius-fok körüli meleg is lehet. A húsvéti hosszú hétvége második felében mérséklődik a meleg - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országo...








hirdetés